Zsoltárok könyve

106. zsoltár


Fejezetek:


1. vers

Dicsérjétek az Urat!

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó;

mert kegyelme örökkévaló!


2. vers

Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit,

és ki hirdethetné minden dicséretét?


3. vers

Boldog, aki megtartja a törvényt,

és igazat cselekszik minden időben.


4. vers

Emlékezzél rám, Uram,

népedhez való jóságod szerint.

Látogass meg minket szabadításoddal!


5. vers

Hadd láthassam választottaidhoz való jóvoltodat,

és hadd örvendezhessem néped örömének,

dicsérhesselek örökségeddel!


6. vers

Vétkeztünk atyáinkkal együtt,

bűnt, gonoszságot cselekedtünk.


7. vers

Atyáink Egyiptomban

nem értették meg csodáidat,

nem emlékeztek meg kegyelmed nagyságáról,

hanem dacosak voltak a tengernél,

a Vörös-tengernél.


8. vers

De az Úr megsegítette őket az ő nevéért,

hogy megismertesse velük erejét.


9. vers

Megdorgálta a Vörös-tengert,

és az kiszáradt,

és úgy vitte át őket a mélységeken,

mint egy síkságon.


10. vers

Kiszabadította őket gyűlölőik kezéből,

kimentette őket az ellenség kezéből.


11. vers

Szorongatóikat víz borította el,

egy sem maradt meg közülük.


12. vers

Akkor hittek beszédeinek,

és énekelték dicséretét.


13. vers

De hamar elfelejtették cselekedeteit,

és nem igényelték tanácsát.


14. vers

Vágyaik epesztették őket a pusztában,

és próbára tették Istent a sivatagban.


15. vers

Megadta nekik, amit kívántak,

de csömört támasztott lelkükben.


16. vers

És irigykedni kezdtek Mózesre a táborban

és Áronra, az Úr szentjére.


17. vers

Megnyílt a föld, és elnyelte Dátánt,

és befedte Abirám seregét.


18. vers

Tűz gyulladt seregükben,

láng égette el a gonoszokat.


19. vers

Borjút készítettek a Hóreb alatt,

és hajlongtak az öntött bálvány előtt.


20. vers

Fölcserélték dicsőségét az ökör képével,

amely füvet eszik.


21. vers

Elfeledkeztek szabadító Istenükről,

aki nagy dolgokat művelt Egyiptomban,


22. vers

csodákat Hám országában,

félelmetes dolgokat a Vörös-tenger mellett.


23. vers

Azt gondolta, hogy kipusztítja őket,

de választottja, Mózes elébe állt a hasadékba,

hogy elfordítsa haragját, és el ne veszítse őket.


24. vers

Becsmérelték a kívánatos földet,

nem hittek ígéretének.


25. vers

Morgolódtak sátraikban,

és nem hallgattak az Úr szavára.


26. vers

Ezért rájuk emelte kezét,

hogy lesújtson rájuk a pusztában,


27. vers

és hogy a népek közé dobja utódaikat,

és szétszórja őket országaikban.


28. vers

Majd csatlakoztak a Baal-Peórhoz,

és ettek a holtaknak fölajánlott áldozatokból.


29. vers

Fölingerelték cselekedeteikkel az Urat,

ezért csapás zúdult rájuk.


30. vers

Ekkor felállt Fineás, és ítélkezett,

a csapásnak pedig vége lett.


31. vers

Ez igazságul tulajdoníttatott neki

nemzedékről nemzedékre mindörökké.


32. vers

Meríbá vizeinél is megharagították,

és Mózesnek is baja támadt miattuk,


33. vers

mert megkeserítették lelkét,

és meggondolatlanul szólt ajkával.


34. vers

Nem irtották ki a népeket sem,

ahogy az Úr utasította őket.


35. vers

Sőt összeelegyedtek a népekkel,

és eltanulták cselekedeteiket.


36. vers

Bálványaikat tisztelték,

és azok csapdává lettek számukra.


37. vers

Föláldozták fiaikat és leányaikat

a démonoknak.


38. vers

Ártatlan vért ontottak:

fiaik és leányaik vérét,

akiket Kánaán bálványainak áldoztak,

és a vérontással megszentségtelenítették a földet.


39. vers

Tisztátalanokká lettek cselekedeteikben

és paráznákká tetteikben.


40. vers

Ezért haragra gyúlt az Úr népe ellen,

és megutálta örökségét.


41. vers

Odaadta őket a népek kezébe,

és gyűlölőik uralkodtak rajtuk.


42. vers

Sanyargatták őket ellenségeik,

és hatalmuk alatt görnyedtek.


43. vers

Gyakorta megmentette őket,

de ők ellenszegültek konokságukkal,

és még mélyebbre merültek bűneikbe.


44. vers

De rájuk tekintett a nyomorúságban,

meghallgatta rimánkodásukat.


45. vers

Megemlékezett a velük kötött szövetségről,

és nagy kegyelme szerint megszánta őket.


46. vers

Könyörületességre indította irántuk

mindazokat, akik fogságba vitték őket.


47. vers

Segíts meg minket, Urunk, Istenünk,

és gyűjts össze minket a népek közül,

hogy hálát adjunk szent nevednek,

és dicsérjük dicsőségedet!


48. vers

Áldott legyen az Úr, Izráel Istene

örökkön örökké, és az egész nép mondja:

Ámen. Dicsérjétek az Urat!

Fejezetek:


Könyvek