Jób könyve

chapter 20


Chapters:


verse #1

Erre így felelt a naamái Cófár:


verse #2

Gondolataim feleletre kényszerítenek,

mert nagy a felháborodottság bennem.


verse #3

Hallom a megszégyenítő dorgálást,

de értelmes lelkem megfelel majd értem.


verse #4

Tudod-e azt, hogy eleitől fogva,

az embernek e földre helyezése óta


verse #5

az istentelenek vigassága rövid ideig tart,

és az elvetemültek öröme egy röpke pillanat?


verse #6

Ha szinte az égig érne is büszkesége,

és a fellegeket érné a feje,


verse #7

úgy vész el örökre, mint saját ganéja,

és akik látták, azt kérdik: Hol van?


verse #8

Elrepül, mint az álom, és nem találják.

Eltűnik, mint az éjjeli látomás.


verse #9

A szem, amely ráragyogott, nem látja többé,

és lakóhelye sem törődik vele.


verse #10

Fiai a szegény kedvében járnak,

és keze visszaadja a vagyonát.


verse #11

Ha csontja tele volt is ifjúi erővel,

az vele együtt roskad a porba.


verse #12

Ha édes szájában a gonoszság,

és elrejti azt nyelve alá,


verse #13

sajnál megválni tőle,

inkább ínye között tartogatja,


verse #14

akkor étke elváltozik gyomrában,

vipera mérgévé lesz bensőjében.


verse #15

Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt,

hasából is kihajtja azt Isten.


verse #16

Vipera mérgét szívta,

és áspiskígyó fullánkja öli meg őt,


verse #17

hogy ne lássa a folyóvizeket,

a tejjel és mézzel folyó patakokat.


verse #18

Amit másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti le;

éppígy kereskedéssel szerzett vagyonának sem örülhet.


verse #19

Mert kihasználta és cserben hagyta a szegényeket;

házat rabolt, de nem építi tovább.


verse #20

Mivel gyomra nem tudott betelni semmivel,

nem mentheti meg értékeit.*


verse #21

Falánksága miatt semmi sem maradt meg,

ezért nem lesz tartós jóléte.


verse #22

Mikor teljes a bősége, akkor lát szükséget,

és mindenféle nyomorúság támad rá.


verse #23

Amikor meg akarja tölteni hasát,

rábocsátja haragja tüzét, />
és azt önti rá étele gyanánt.


verse #24

Amikor vasfegyver elől fut,

ércből készült íj lövi át.


verse #25

Kihúzza a nyilat, és az kijön a hátából,

kivillan az epéjéből; rémület tölti el.


verse #26

Teljes sötétség veszi körül rejtett vagyonát,

föl nem szított tűz emészti meg;

elpusztul az is, ami sátrában megmaradt.


verse #27

Megjelenti álnokságát a menny,

és ellene támad a föld.


verse #28

Házának jövedelme eltűnik,

szétfolyik az Úr haragjának napján.


verse #29

Ez a gonosz ember fizetsége Istentől,

és ez beszédének öröksége a Mindenhatótól.

Chapters:


Books