Jób könyve

Chapters:

… 3 4 5 6 7 …   ⇤ ← 5 → ⇥

verse #1

Kiálts csak! Van-e, aki felelne neked?
A szentek közül melyikhez fordulsz?

verse #2

Mert a bolondot bosszúság öli meg,
az együgyűt pedig a buzgóság veszíti el.

verse #3

Láttam, hogy egy bolond gyökeret eresztett,
de nagy hamar átkozott lett szép hajlékában.

verse #4

Távol van fiaitól a szabadulás:
elnyomják őket a kapuban, mert nincs megmentőjük.

verse #5

Amit learattak, fölfalja az éhező,
a tövisek közül is kiszedi,
és liheg, mint a gazdag a kincsek után.

verse #6

Mert nem porból támad a veszedelem,
s nem földből sarjad a nyomorúság,

verse #7

de az ember nyomorúságra születik,
mint ahogy a parázs szikrái is fölfelé szállnak.

verse #8

Ezért én a Mindenhatóhoz folyamodom,
Istenre bízom ügyemet,

verse #9

aki nagy és kikutathatatlan dolgokat művel,
és csodákat, melyeknek száma sincsen.

verse #10

Esőt ad a föld színére,
és vizet bocsát a mezőkre.

verse #11

Az alázatosakat fölmagasztalja,
és a gyászolókat biztonságba helyezi.

verse #12

Semmivé teszi a csalárdak szándékát,
hogy kezük ne vihessen véghez maradandót.

verse #13

A bölcseket saját csalárdságukkal fogja meg,
és hiábavalóvá lesz a hamisak tanácsa.

verse #14

Nappal sötétségre bukkannak,
és délben is tapogatózva járnak, mint éjszaka.

verse #15

Megszabadítja a szegényt az erős kezéből
és szájuk fegyverétől,

verse #16

hogy reménysége legyen a nincstelennek,
és a hamisság befogja a száját.

verse #17

Íme, boldog ember az, akit Isten megdorgál;
azért a Mindenható büntetését ne vesd meg!

verse #18

Mert ő megsebez, de be is kötöz,
összezúz, de keze meg is gyógyít.

verse #19

Hat bajodból megszabadít,
és a hetedikben sem ér téged veszedelem.

verse #20

Az éhínségben megment a haláltól,
és a háborúban a fegyveres kéztől.

verse #21

A nyelvek ostora elől rejtve leszel,
és nem kell félned, ha a pusztulás jön.

verse #22

Nevetsz a pusztuláson és az éhségen,
és a fenevadaktól sem kell félned.

verse #23

Mert a mező köveivel is szövetséged lesz,
és a mezei vad is békességben lesz veled.

verse #24

Majd meglátod, hogy békességben lesz a sátrad,
s ha megvizsgálod hajlékodat, nem találsz benne hiányt.

verse #25

Majd meglátod, hogy utódaid megszaporodnak,
és sarjadékod annyi lesz, mint a mező füve.

verse #26

Érett korban térsz a sírba,
ahogyan a learatott gabonát is a maga idején takarítják be.

verse #27

Íme, mi ezt kutattuk ki, így van ez.
Hallgass erre, és jegyezd meg magadnak.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42