Jób könyve

chapter 5


Chapters:


verse #1

Kiálts csak! Van-e, aki felelne neked?

A szentek közül melyikhez fordulsz?


verse #2

Mert a bolondot bosszúság öli meg,

az együgyűt pedig a buzgóság veszíti el.


verse #3

Láttam, hogy egy bolond gyökeret eresztett,

de nagy hamar átkozott lett szép hajlékában.


verse #4

Távol van fiaitól a szabadulás:

elnyomják őket a kapuban, mert nincs megmentőjük.


verse #5

Amit learattak, fölfalja az éhező,

a tövisek közül is kiszedi,

és liheg, mint a gazdag a kincsek után.*


verse #6

Mert nem porból támad a veszedelem,

s nem földből sarjad a nyomorúság,


verse #7

de az ember nyomorúságra születik,

mint ahogy a parázs szikrái is fölfelé szállnak.


verse #8

Ezért én a Mindenhatóhoz folyamodom,

Istenre bízom ügyemet,


verse #9

aki nagy és kikutathatatlan dolgokat művel,

és csodákat, melyeknek száma sincsen.


verse #10

Esőt ad a föld színére,

és vizet bocsát a mezőkre.


verse #11

Az alázatosakat fölmagasztalja,

és a gyászolókat biztonságba helyezi.


verse #12

Semmivé teszi a csalárdak szándékát,

hogy kezük ne vihessen véghez maradandót.


verse #13

A bölcseket saját csalárdságukkal fogja meg,

és hiábavalóvá lesz a hamisak tanácsa.


verse #14

Nappal sötétségre bukkannak,

és délben is tapogatózva járnak, mint éjszaka.


verse #15

Megszabadítja a szegényt az erős kezéből

és szájuk fegyverétől,


verse #16

hogy reménysége legyen a nincstelennek,

és a hamisság befogja a száját.


verse #17

Íme, boldog ember az, akit Isten megdorgál;

azért a Mindenható büntetését ne vesd meg!


verse #18

Mert ő megsebez, de be is kötöz,

összezúz, de keze meg is gyógyít.


verse #19

Hat bajodból megszabadít,

és a hetedikben sem ér téged veszedelem.


verse #20

Az éhínségben megment a haláltól,

és a háborúban a fegyveres kéztől.


verse #21

A nyelvek ostora elől rejtve leszel,

és nem kell félned, ha a pusztulás jön.


verse #22

Nevetsz a pusztuláson és az éhségen,

és a fenevadaktól sem kell félned.


verse #23

Mert a mező köveivel is szövetséged lesz,

és a mezei vad is békességben lesz veled.


verse #24

Majd meglátod, hogy békességben lesz a sátrad,

s ha megvizsgálod hajlékodat, nem találsz benne hiányt.


verse #25

Majd meglátod, hogy utódaid megszaporodnak,

és sarjadékod annyi lesz, mint a mező füve.


verse #26

Érett korban térsz a sírba,

ahogyan a learatott gabonát is a maga idején takarítják be.


verse #27

Íme, mi ezt kutattuk ki, így van ez.

Hallgass erre, és jegyezd meg magadnak.

Chapters:


Books