Jób könyve

Chapters:

… 11 12 13 14 15 …   ⇤ ← 13 → ⇥

verse #1

Íme, mindezeket saját szememmel láttam,
fülemmel hallottam és megértettem.

verse #2

Amit ti tudtok, azt én is tudom,
nem vagyok alábbvaló nálatok.

verse #3

Én azonban a Mindenhatóval akarok beszélni,
Isten előtt kívánom védeni ügyemet.

verse #4

Mert ti hazugságok kiötlői vagytok,
és haszontalan orvosok mindnyájan.

verse #5

Bárcsak mélyen hallgatnátok,
akkor bölcsek maradnátok.

verse #6

Halljátok meg védekezésemet,
és figyeljétek ajkam érvelését.

verse #7

Isten kedvéért beszéltek hamisan,
és őérette szóltok hazugságot?

verse #8

Őt pártfogoljátok,
vagy Istenért szálltok perbe?

verse #9

Jó lenne, ha alaposan átvizsgálna benneteket;
hát becsaphatjátok-e őt, ahogy becsapható az ember?

verse #10

Keményen megbüntet,
ha titokban személyválogatók vagytok.

verse #11

Fensége nem rettent meg titeket,
nem száll rátok a tőle való félelem?

verse #12

Emlékezéseitek hamuba írt példabeszédek,
védőbástyáitok sárvárak.

verse #13

Hallgassatok, hadd szóljak én is,
akármi történjék is velem.

verse #14

Miért szaggatnám fogaimmal testemet,
és miért szorítanám markomba lelkemet?

verse #15

Íme, megöl engem! Nem is reménykedem.
Csak utaimat akarom védeni előtte!

verse #16

Már az is segítség nekem,
hogy képmutató nem juthat elébe.

verse #17

Hallgassátok meg hát figyelmesen beszédemet,
vegyétek fületekbe mondásomat!

verse #18

Íme, előterjesztem ügyemet,
tudom, hogy nekem lesz igazam.

verse #19

Ki az, aki perbe száll velem?
Akkor elhallgatok és kimúlok.

verse #20

Csak két dolgot ne tégy velem,
akkor nem rejtőzöm el színed elől.

verse #21

Vedd le rólam a kezedet,
és ne rémítsen rettentésed.

verse #22

Azután szólj, és én felelek,
vagy én szólok, és te válaszolj.

verse #23

Mennyi bűnöm és vétkem van?
Ismertesd meg velem gonoszságomat és vétkeimet!

verse #24

Miért rejted el arcodat,
és tartasz engem ellenségnek?

verse #25

Szélsodorta falevelet rémítgetsz,
és elszáradt szalmaszálat üldözöl,

verse #26

hogy ilyen sok keserűséget szabtál ki rám,
és ifjúságom vétkét adod örökségül nekem.

verse #27

Béklyóba zárod a lábamat,
szemmel tartod minden utamat,
még lábam nyomát is megjelölöd.

verse #28

Elmállok, mint a korhadt fa,
mint ruha, amelyet moly emészt.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42