Jób könyve

Chapters:

… 11 12 13 14 15 …   ⇤ ← 13 → ⇥

verse #1

Íme, mindezeket saját szememmel láttam,

fülemmel hallottam és megértettem.

verse #2

Amit ti tudtok, azt én is tudom,

nem vagyok alábbvaló nálatok.

verse #3

Én azonban a Mindenhatóval akarok beszélni,

Isten előtt kívánom védeni ügyemet.

verse #4

Mert ti hazugságok kiötlői vagytok,

és haszontalan orvosok mindnyájan.

verse #5

Bárcsak mélyen hallgatnátok,

akkor bölcsek maradnátok.

verse #6

Halljátok meg védekezésemet,

és figyeljétek ajkam érvelését.

verse #7

Isten kedvéért beszéltek hamisan,

és őérette szóltok hazugságot?

verse #8

Őt pártfogoljátok,

vagy Istenért szálltok perbe?

verse #9

Jó lenne, ha alaposan átvizsgálna benneteket;

hát becsaphatjátok-e őt, ahogy becsapható az ember?

verse #10

Keményen megbüntet,

ha titokban személyválogatók vagytok.

verse #11

Fensége nem rettent meg titeket,

nem száll rátok a tőle való félelem?

verse #12

Emlékezéseitek hamuba írt példabeszédek,

védőbástyáitok sárvárak.

verse #13

Hallgassatok, hadd szóljak én is,

akármi történjék is velem.

verse #14

Miért szaggatnám fogaimmal testemet,

és miért szorítanám markomba lelkemet?

verse #15

Íme, megöl engem! Nem is reménykedem.

Csak utaimat akarom védeni előtte!

verse #16

Már az is segítség nekem,

hogy képmutató nem juthat elébe.

verse #17

Hallgassátok meg hát figyelmesen beszédemet,

vegyétek fületekbe mondásomat!

verse #18

Íme, előterjesztem ügyemet,

tudom, hogy nekem lesz igazam.

verse #19

Ki az, aki perbe száll velem?

Akkor elhallgatok és kimúlok.

verse #20

Csak két dolgot ne tégy velem,

akkor nem rejtőzöm el színed elől.

verse #21

Vedd le rólam a kezedet,

és ne rémítsen rettentésed.

verse #22

Azután szólj, és én felelek,

vagy én szólok, és te válaszolj.

verse #23

Mennyi bűnöm és vétkem van?

Ismertesd meg velem gonoszságomat és vétkeimet!

verse #24

Miért rejted el arcodat,

és tartasz engem ellenségnek?

verse #25

Szélsodorta falevelet rémítgetsz,

és elszáradt szalmaszálat üldözöl,

verse #26

hogy ilyen sok keserűséget szabtál ki rám,

és ifjúságom vétkét adod örökségül nekem.

verse #27

Béklyóba zárod a lábamat,

szemmel tartod minden utamat,

még lábam nyomát is megjelölöd.

verse #28

Elmállok, mint a korhadt fa,

mint ruha, amelyet moly emészt.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42