Jób könyve

Chapters:

… 10 11 12 13 14 …   ⇤ ← 12 → ⇥

verse #1

Erre Jób így felelt:

verse #2

Bizonyára ti magatok vagytok a nép,

és veletek kihal a bölcsesség!

verse #3

Nekem is van annyi eszem, mint nektek,

és nem vagyok alábbvaló nálatok.

Ki ne tudna ilyesféléket?

verse #4

Saját barátaim kikacagnak,

pedig Istenhez kiáltok,

és ő meghallgat engem.

Mégis kikacagják az igazat és az ártatlant!

verse #5

A szerencsétlen megvetendő,

gondolja a jólétben élő;

ez vár azokra, akiknek roskadozik a lábuk.

verse #6

A pusztítók sátrai nyugalomban vannak;

biztonságban élnek, akik ingerlik Istent,

és kezükben hordják istenüket.*

verse #7

Kérdezd csak meg az állatokat, majd megtanítanak,

és az ég madarait, azok is megmondják neked.

verse #8

Vagy beszélj a földdel, majd az is tanít téged,

és a tenger halai is elbeszélik neked.

verse #9

Melyik nem tudja mindezek közül,

hogy az Úr keze tette mindezt?

verse #10

Kezében van minden élőlény élete

és minden egyes ember lelke.

verse #11

Hát nem a fül vizsgálja-e meg a szavakat,

és nem az íny kóstolja-e meg az ételt?

verse #12

Az öregemberek bölcsek-e,

és a hosszú élettel jár-e az értelem?

verse #13

Őnála van a bölcsesség és a hatalom,

övé a tanács és az értelem.

verse #14

Íme, amit ő leront, az nem épül föl.

Ha bezár valakit, az ki nem jut onnan.

verse #15

Ha elrekeszti a vizeket, kiszárad minden;

ha kiereszti, felforgatják a földet.

verse #16

Őnála van az erő és a győzelem;

övé a tévelygő és aki tévelygésbe visz.

verse #17

Tanácsadókat tévútra visz,

és bírákat tesz bolonddá.

verse #18

Királyok bilincseit nyitja meg,

és övet köt a derekukra.

verse #19

A papokat tévútra viszi,

és a hatalmasokat megbuktatja.

verse #20

A megbízhatóktól megvonja a szót,

és a vénektől elveszi az ítélettételt.

verse #21

Szégyent zúdít az előkelőkre,

és a hatalmasok övét meglazítja.

verse #22

Feltárja a sötét és mélységes titkokat,

és a sűrű sötétséget is napvilágra hozza.

verse #23

Nemzeteket tesz naggyá, majd elveszíti őket;

népeket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.

verse #24

Elveszi a föld népe vezetőinek az eszét,

és úttalan pusztában hagyja bujdosni őket.

verse #25

Fény nélküli sötétben tapogatóznak,

és hagyja, hogy tántorogjanak, mint a részegek.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42