Jób könyve

chapter 26


Chapters:


verse #1

Jób erre így felelt:


verse #2

Segítettél-e az erőtlennek,

és megtámasztottad-e a tehetetlen karját?


verse #3

Adtál-e jó tanácsot a tudatlannak,

és tanúságát adtad-e értelmed gazdagságának?


verse #4

Ki által beszéltél,

és kinek a lelke szólt belőled?


verse #5

Megremegnek a holtak,

akik a vizek alatt laknak, azoknak lakóival együtt.


verse #6

A Seol mezítelen őelőtte,

és leplezetlen a holtak országa.


verse #7

Ő terjesztette ki az északot az üresség fölé,

és ő függesztette a földet a semmi fölé.


verse #8

Ő köti felhőibe a vizeket úgy,

hogy a felhő ne hasadjon meg alattuk.


verse #9

Ő rejti el királyi székét,

felhőt terjesztve ki fölötte.


verse #10

Ő szabott határt a víz színe fölé,

ahol a világosság és a sötétség találkozik.


verse #11

Fenyegetéseitől meginognak

és megrendülnek az egek oszlopai.


verse #12

Erejével felriasztja a tengert,

és bölcsességével megtöri ráhábot.


verse #13

Leheletével fölékesíti az eget,

keze átdöfi a menekülő kígyót.


verse #14

Íme, mindez csak útjának szegélye,

és mily csöndes szó az, amit meghallunk tőle!

Ám hatalmas mennydörgését ki érthetné meg?

Chapters:


Books