Jób könyve

chapter 23


Chapters:


verse #1

Erre Jób így felelt:


verse #2

Még most is keserű a panaszom;

csak súlyosbodik rajtam keze, ahogy sóhajtozom.


verse #3

Ó, ha tudnám, hol találom őt,

elmennék a trónusáig.


verse #4

Eléje terjeszteném ügyemet,

számat megtölteném mentő érvekkel,


verse #5

hogy megtudjam, mit felel nekem,

és megértsem, mit szól hozzám.


verse #6

Vajon teljes erejéből perelne velem?

Nem, de azért figyelne rám.


verse #7

Ott igaz emberként perelnék vele,

ezért örökre megszabadulhatnék bírámtól.


verse #8

Ám ha keletnek megyek, nincsen ott,

és ha nyugat felé, nem veszem őt észre.


verse #9

Ha bal kéz felől cselekszik, meg nem láthatom;

ha jobb kéz felől rejtőzködik, ott sem láthatom.


verse #10

De ő jól ismeri utamat.

Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.


verse #11

Lábam az ő nyomdokát követte;

útját megőriztem, és nem tértem le róla.


verse #12

Ajkának parancsától el nem távoztam;

szája beszédeit törvényemként őrzöm.


verse #13

De ő ugyanaz marad; kicsoda változtathatná meg?

Amit lelke megkíván, azt meg is teszi.


verse #14

Bizony, véghez viszi, amit elrendelt felőlem,

és még sok ilyesmi van nála.


verse #15

Ezért rettegek színe előtt,

és ha csak rágondolok, félek tőle.


verse #16

Mert Isten félemlítette meg szívemet,

a Mindenható rettentett meg engem.


verse #17

Mert nem a sötétség miatt némulok el,

és nem azért, mert arcomat homály borítja.

Chapters:


Books