Jób könyve

chapter 28


Chapters:


verse #1

Bizony az ezüstnek bányája van,

az aranynak pedig helye, ahol tisztítják.


verse #2

A vasat a földből hozzák elő,

a kőből pedig rezet olvasztanak.


verse #3

Véget vet az ember a sötétségnek,

és sorra átkutatja a legtávolabbi zugban

és sűrű sötétségben levő köveket.


verse #4

Aknát törnek távol a lakott helyektől;

lábak által elfelejtett helyeken függnek

és lengenek messze az emberektől.


verse #5

A föld, amelyből kenyér terem,

alant olyan, mintha tűz formálta volna.


verse #6

Köveiben zafír található,

göröngyeiben pedig arany van.*


verse #7

Ösvényét nem ismeri a sas,

a sólyom szeme sem látja azt.


verse #8

Nem járnak azon büszke vadak,

és oroszlán sem lépked rajta.


verse #9

Ráveti kezét az ember a kovakőre,

a hegyek tövét is kiforgatja.


verse #10

A sziklákban tárnákat hasít,

és minden drága dolgot meglát a szeme.


verse #11

Eltömi a szivárgó ereket,

az elrejtett dolgot pedig napvilágra hozza.


verse #12

De a bölcsesség hol található,

és az értelemnek hol van lelőhelye?


verse #13

Halandó nem ismeri értékét,

az élők földjén az nem található.


verse #14

A mélység azt mondja: Nincsen bennem.

A tenger így szól: Nálam sincsen.


verse #15

Nem szerezhető meg színaranyért,

árát ezüstben nem lehet kimérni.


verse #16

Nem lehet megvenni Ófír aranyával,

sem drága ónixszal vagy zafírral.


verse #17

Nem ér föl vele az arany és az üveg,

aranyedényekért el nem cserélhető.


verse #18

Korall és kristály nem is említhető;

a bölcsesség ára drágább a gyöngyöknél.


verse #19

Nem ér föl vele a Kúsból való topáz,

színarannyal meg sem fizethető.


verse #20

Honnan jön tehát a bölcsesség,

és hol van az értelem lelőhelye?


verse #21

Rejtve van az minden élő szeme elől,

az ég madarai elől is el van fedve.


verse #22

A halál és a pusztulás azt mondja:

Csak hírét hallottuk fülünkkel!


verse #23

Isten tudja az ahhoz vezető utat,

ő ismeri annak helyét.


verse #24

Mert ő ellát a föld határáig,

mindent lát szeme az ég alatt.


verse #25

Amikor a szelet súlyossá tette,

és a vizek mértékét megszabta;


verse #26

amikor meghatározta az eső rendjét

és a mennydörgő viharfelhők útját:


verse #27

akkor megtekintette és felmérte, alkalmazta

és felül is vizsgálta a bölcsességet.


verse #28

Az embernek pedig azt mondta:

Íme, az Úr félelme a bölcsesség,

és a gonosztól való eltávolodás az értelem.

Chapters:


Books