Jób könyve

capítulo 28


Capítulos:


Jób magasztalja Isten bölcsességét, azt, ahogyan a világot vezérli


verso 1

Bizony az ezüstnek bányája van,

az aranynak pedig helye, ahol tisztítják.


verso 2

A vasat a földből hozzák elő,

a kőből pedig rezet olvasztanak.


verso 3

Véget vet az ember a sötétségnek,

és sorra átkutatja a legtávolabbi zugban

és sűrű sötétségben levő köveket.


verso 4

Aknát törnek távol a lakott helyektől;

lábak által elfelejtett helyeken függnek

és lengenek messze az emberektől.


verso 5

A föld, amelyből kenyér terem,

alant olyan, mintha tűz formálta volna.


verso 6

Köveiben zafír található,

göröngyeiben pedig arany van.*


verso 7

Ösvényét nem ismeri a sas,

a sólyom szeme sem látja azt.


verso 8

Nem járnak azon büszke vadak,

és oroszlán sem lépked rajta.


verso 9

Ráveti kezét az ember a kovakőre,

a hegyek tövét is kiforgatja.


verso 10

A sziklákban tárnákat hasít,

és minden drága dolgot meglát a szeme.


verso 11

Eltömi a szivárgó ereket,

az elrejtett dolgot pedig napvilágra hozza.


verso 12

De a bölcsesség hol található,

és az értelemnek hol van lelőhelye?


verso 13

Halandó nem ismeri értékét,

az élők földjén az nem található.


verso 14

A mélység azt mondja: Nincsen bennem.

A tenger így szól: Nálam sincsen.


verso 15

Nem szerezhető meg színaranyért,

árát ezüstben nem lehet kimérni.


verso 16

Nem lehet megvenni Ófír aranyával,

sem drága ónixszal vagy zafírral.


verso 17

Nem ér föl vele az arany és az üveg,

aranyedényekért el nem cserélhető.


verso 18

Korall és kristály nem is említhető;

a bölcsesség ára drágább a gyöngyöknél.


verso 19

Nem ér föl vele a Kúsból való topáz,

színarannyal meg sem fizethető.


verso 20

Honnan jön tehát a bölcsesség,

és hol van az értelem lelőhelye?


verso 21

Rejtve van az minden élő szeme elől,

az ég madarai elől is el van fedve.


verso 22

A halál és a pusztulás azt mondja:

Csak hírét hallottuk fülünkkel!


verso 23

Isten tudja az ahhoz vezető utat,

ő ismeri annak helyét.


verso 24

Mert ő ellát a föld határáig,

mindent lát szeme az ég alatt.


verso 25

Amikor a szelet súlyossá tette,

és a vizek mértékét megszabta;


verso 26

amikor meghatározta az eső rendjét

és a mennydörgő viharfelhők útját:


verso 27

akkor megtekintette és felmérte, alkalmazta

és felül is vizsgálta a bölcsességet.


verso 28

Az embernek pedig azt mondta:

Íme, az Úr félelme a bölcsesség,

és a gonosztól való eltávolodás az értelem.

Capítulos:


Libros