Jób könyve
capítulo 26
Jób megcáfolja Bildád beszédét, és dicséri Isten mindenható bölcsességét
verso 2
Segítettél-e az erőtlennek,
és megtámasztottad-e a tehetetlen karját?
verso 3
Adtál-e jó tanácsot a tudatlannak,
és tanúságát adtad-e értelmed gazdagságának?
verso 4
Ki által beszéltél,
és kinek a lelke szólt belőled?
verso 5
Megremegnek a holtak,
akik a vizek alatt laknak, azoknak lakóival együtt.
verso 6
A Seol mezítelen őelőtte,
és leplezetlen a holtak országa.
verso 7
Ő terjesztette ki az északot az üresség fölé,
és ő függesztette a földet a semmi fölé.
verso 8
Ő köti felhőibe a vizeket úgy,
hogy a felhő ne hasadjon meg alattuk.
verso 9
Ő rejti el királyi székét,
felhőt terjesztve ki fölötte.
verso 10
Ő szabott határt a víz színe fölé,
ahol a világosság és a sötétség találkozik.
verso 11
Fenyegetéseitől meginognak
és megrendülnek az egek oszlopai.
verso 12
Erejével felriasztja a tengert,
és bölcsességével megtöri ráhábot.
verso 13
Leheletével fölékesíti az eget,
keze átdöfi a menekülő kígyót.
verso 14
Íme, mindez csak útjának szegélye,
és mily csöndes szó az, amit meghallunk tőle!
Ám hatalmas mennydörgését ki érthetné meg?
Libros
