Jób könyve
capítulo 19
Jób barátait számalomra inti, ártatlanságával és a feltámadással vigasztalja magát
verso 2
Meddig búsítjátok még lelkemet,
és kínoztok beszédetekkel?
verso 3
Már tízszer is gyaláztatok engem.
Nem röstellitek, hogy így erősködtök ellenem?
verso 4
Még ha csakugyan tévedtem is,
tévedésemet magamra veszem.
verso 5
Ti azonban pöffeszkedni akartok velem szemben,
és rám akarjátok bizonyítani gyalázatomat.
verso 6
Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg
és hálójával ő vett körül engem.
verso 7
Íme, kiáltozom az erőszak miatt, de nem kapok választ,
segítségért kiáltok, de nincs igazság.
verso 8
Utam elé gátat emelt, nem mehetek át rajta,
ösvényemre pedig sötétséget vetett.
verso 9
Tisztességemből kivetkőztetett,
és fejemről levette a koronát.
verso 10
Megrontott körös-körül, hogy elvesszek,
és letördelte reménységemet, mint egy fát.
verso 11
Fölgerjedt haragja ellenem,
és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
verso 12
Seregei együtt jöttek be,
és utat törtek ellenem;
sátram mellett táboroztak.
verso 13
Testvéreimet messzire elűzte mellőlem,
ismerőseim egészen elidegenedtek tőlem.
verso 14
Rokonaim visszahúzódtak,
ismerőseim pedig elfelejtkeztek rólam.
verso 15
A házamnál levők és szolgálóim
idegennek tartanak,
jövevény lettem előttük.
verso 16
Ha szolgámnak kiáltok, nem felel,
még ha könyörgök is neki.
verso 17
Leheletemtől undorodik a feleségem,
s undorító az saját testvéreim előtt.
verso 18
Még a kisdedek is megvetnek engem.
Ha fölkelek, ellenem szólnak.
verso 19
Megutált minden bizalmas emberem;
akiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
verso 20
Bőröm és húsom a csontomhoz tapadt,
de a fogam húsa megmenekült.
verso 21
Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, barátaim,
mert Isten keze érintett engem!
verso 22
Miért üldöztök engem úgy, mint Isten,
és miért nem elégedtek meg a testemmel?
verso 23
Ó, bárcsak leírnák beszédeimet,
bárcsak följegyeznék egy könyvbe!
verso 24
Vas íróvesszővel és ólommal
örökre kősziklába metszenék!
verso 25
Mert tudom, hogy az én Megváltóm él,
és utoljára megáll a porom fölött.
verso 26
És miután ez a bőröm lefoszlik,
testemben látom meg Istent.
verso 27
Én magam látom meg őt;
az én szemem látja meg, nem másé.
Bár veséim megemésztetnek bennem.
verso 28
Ti azt mondjátok: „Hogyan üldözzük?”,
merthogy a dolog gyökere bennem rejlik.
verso 29
De féljetek a fegyvertől,
mert a harag büntetése a fegyver,
és megtudjátok, hogy van ítélet!
Libros
