Jób könyve

19. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Erre Jób így felelt:


2. vers

Meddig búsítjátok még lelkemet,

és kínoztok beszédetekkel?


3. vers

Már tízszer is gyaláztatok engem.

Nem röstellitek, hogy így erősködtök ellenem?


4. vers

Még ha csakugyan tévedtem is,

tévedésemet magamra veszem.


5. vers

Ti azonban pöffeszkedni akartok velem szemben,

és rám akarjátok bizonyítani gyalázatomat.


6. vers

Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg

és hálójával ő vett körül engem.


7. vers

Íme, kiáltozom az erőszak miatt, de nem kapok választ,

segítségért kiáltok, de nincs igazság.


8. vers

Utam elé gátat emelt, nem mehetek át rajta,

ösvényemre pedig sötétséget vetett.


9. vers

Tisztességemből kivetkőztetett,

és fejemről levette a koronát.


10. vers

Megrontott körös-körül, hogy elvesszek,

és letördelte reménységemet, mint egy fát.


11. vers

Fölgerjedt haragja ellenem,

és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.


12. vers

Seregei együtt jöttek be,

és utat törtek ellenem;

sátram mellett táboroztak.


13. vers

Testvéreimet messzire elűzte mellőlem,

ismerőseim egészen elidegenedtek tőlem.


14. vers

Rokonaim visszahúzódtak,

ismerőseim pedig elfelejtkeztek rólam.


15. vers

A házamnál levők és szolgálóim

idegennek tartanak,

jövevény lettem előttük.


16. vers

Ha szolgámnak kiáltok, nem felel,

még ha könyörgök is neki.


17. vers

Leheletemtől undorodik a feleségem,

s undorító az saját testvéreim előtt.


18. vers

Még a kisdedek is megvetnek engem.

Ha fölkelek, ellenem szólnak.


19. vers

Megutált minden bizalmas emberem;

akiket szerettem, azok is ellenem fordultak.


20. vers

Bőröm és húsom a csontomhoz tapadt,

de a fogam húsa megmenekült.


21. vers

Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, barátaim,

mert Isten keze érintett engem!


22. vers

Miért üldöztök engem úgy, mint Isten,

és miért nem elégedtek meg a testemmel?


23. vers

Ó, bárcsak leírnák beszédeimet,

bárcsak följegyeznék egy könyvbe!


24. vers

Vas íróvesszővel és ólommal

örökre kősziklába metszenék!


25. vers

Mert tudom, hogy az én Megváltóm él,

és utoljára megáll a porom fölött.


26. vers

És miután ez a bőröm lefoszlik,

testemben látom meg Istent.


27. vers

Én magam látom meg őt;

az én szemem látja meg, nem másé.

Bár veséim megemésztetnek bennem.


28. vers

Ti azt mondjátok: „Hogyan üldözzük?”,

merthogy a dolog gyökere bennem rejlik.


29. vers

De féljetek a fegyvertől,

mert a harag büntetése a fegyver,

és megtudjátok, hogy van ítélet!

Fejezetek:


Könyvek