Jób könyve
5. fejezet
Elifáz tovább feddi Jóbot, és végül tanácsot ad neki
1. vers
Kiálts csak! Van-e, aki felelne neked?
A szentek közül melyikhez fordulsz?
2. vers
Mert a bolondot bosszúság öli meg,
az együgyűt pedig a buzgóság veszíti el.
3. vers
Láttam, hogy egy bolond gyökeret eresztett,
de nagy hamar átkozott lett szép hajlékában.
4. vers
Távol van fiaitól a szabadulás:
elnyomják őket a kapuban, mert nincs megmentőjük.
5. vers
Amit learattak, fölfalja az éhező,
a tövisek közül is kiszedi,
és liheg, mint a gazdag a kincsek után.
6. vers
Mert nem porból támad a veszedelem,
s nem földből sarjad a nyomorúság,
7. vers
de az ember nyomorúságra születik,
mint ahogy a parázs szikrái is fölfelé szállnak.
8. vers
Ezért én a Mindenhatóhoz folyamodom,
Istenre bízom ügyemet,
9. vers
aki nagy és kikutathatatlan dolgokat művel,
és csodákat, melyeknek száma sincsen.
10. vers
Esőt ad a föld színére,
és vizet bocsát a mezőkre.
11. vers
Az alázatosakat fölmagasztalja,
és a gyászolókat biztonságba helyezi.
12. vers
Semmivé teszi a csalárdak szándékát,
hogy kezük ne vihessen véghez maradandót.
13. vers
A bölcseket saját csalárdságukkal fogja meg,
és hiábavalóvá lesz a hamisak tanácsa.
14. vers
Nappal sötétségre bukkannak,
és délben is tapogatózva járnak, mint éjszaka.
15. vers
Megszabadítja a szegényt az erős kezéből
és szájuk fegyverétől,
16. vers
hogy reménysége legyen a nincstelennek,
és a hamisság befogja a száját.
17. vers
Íme, boldog ember az, akit Isten megdorgál;
azért a Mindenható büntetését ne vesd meg!
18. vers
Mert ő megsebez, de be is kötöz,
összezúz, de keze meg is gyógyít.
19. vers
Hat bajodból megszabadít,
és a hetedikben sem ér téged veszedelem.
20. vers
Az éhínségben megment a haláltól,
és a háborúban a fegyveres kéztől.
21. vers
A nyelvek ostora elől rejtve leszel,
és nem kell félned, ha a pusztulás jön.
22. vers
Nevetsz a pusztuláson és az éhségen,
és a fenevadaktól sem kell félned.
23. vers
Mert a mező köveivel is szövetséged lesz,
és a mezei vad is békességben lesz veled.
24. vers
Majd meglátod, hogy békességben lesz a sátrad,
s ha megvizsgálod hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
25. vers
Majd meglátod, hogy utódaid megszaporodnak,
és sarjadékod annyi lesz, mint a mező füve.
26. vers
Érett korban térsz a sírba,
ahogyan a learatott gabonát is a maga idején takarítják be.
27. vers
Íme, mi ezt kutattuk ki, így van ez.
Hallgass erre, és jegyezd meg magadnak.
Könyvek
