Jób könyve
29. fejezet
1. vers
Jób azután így folytatta beszédét:
2. vers
Ó, bárcsak olyan volnék, mint a hajdani hónapokban,
mint azokban a napokban, amikor Isten őrzött engem!
3. vers
Amikor mécsese világított fejem fölött,
és a sötétben is járni tudtam világánál;
4. vers
mint amilyen javakoromban voltam,
amikor Isten meghitt barátsága borult sátramra!
5. vers
Amikor még velem volt a Mindenható,
és körülöttem voltak gyermekeim.
6. vers
Amikor lábamat édes tejben mostam,
és mellettem a szikla is olajpatakokat ontott.
7. vers
Amikor a városkapuhoz mentem,
és a köztéren elfoglaltam helyem.
8. vers
Ha megláttak az ifjak, félrehúzódtak,
az öregek pedig fölkeltek, és állva maradtak.
9. vers
A fejedelmek abbahagyták a beszédet,
és tenyerüket szájukra tették.
10. vers
A főemberek hangja elnémult,
és nyelvük az ínyükhöz tapadt.
11. vers
Mert amely fül hallott, boldognak mondott engem,
és amely szem látott, bizonyságot tett felőlem.
12. vers
Mert megmentettem a segítségért kiáltó szegényt
és az árvát, akinek nem volt támasza.
13. vers
A veszni induló áldása rám szállt,
az özvegyek szívét megörvendeztettem.
14. vers
Igazságot öltöttem magamra,
és az is magára öltött engem.
Jogosság volt palástom és süvegem.
15. vers
Szeme voltam a vaknak
és lába a sántának.
16. vers
Atyja voltam a szűkölködőnek,
és az ismeretlen ember ügyét is megfontoltam.
17. vers
Kitördeltem az álnok fogait,
és kiütöttem fogai közül a prédát.
18. vers
Ezért azt gondoltam: fészkemben halok meg,
és megsokasodnak napjaim, mint a homok.
19. vers
Gyökerem a vízig nyúlik,
és ágamon ül meg a harmat.
20. vers
Dicsőségem velem együtt újul meg,
és íjam is megifjodik kezemben.
21. vers
Hallgattak és figyeltek rám,
és elnémultak a tanácsomra.
22. vers
Szavaim után nem szóltak többet,
beszédem harmatként hullt rájuk.
23. vers
Úgy vártak rám, mint az esőre,
és szájukat tátották, mint mikor tavaszi záporra vágynak.
24. vers
Rájuk mosolyogtam, ha elcsüggedtek,
és arcom derűjére nem komorodtak el.
25. vers
Szívesen jelöltem ki útjukat, a főhelyen ültem,
és úgy laktam közöttük, mint király a hadseregben,
mint aki bánkódókat vigasztal.
Könyvek
