Jób könyve
capítulo 5
Elifáz tovább feddi Jóbot, és végül tanácsot ad neki
verso 1
Kiálts csak! Van-e, aki felelne neked?
A szentek közül melyikhez fordulsz?
verso 2
Mert a bolondot bosszúság öli meg,
az együgyűt pedig a buzgóság veszíti el.
verso 3
Láttam, hogy egy bolond gyökeret eresztett,
de nagy hamar átkozott lett szép hajlékában.
verso 4
Távol van fiaitól a szabadulás:
elnyomják őket a kapuban, mert nincs megmentőjük.
verso 5
Amit learattak, fölfalja az éhező,
a tövisek közül is kiszedi,
és liheg, mint a gazdag a kincsek után.
verso 6
Mert nem porból támad a veszedelem,
s nem földből sarjad a nyomorúság,
verso 7
de az ember nyomorúságra születik,
mint ahogy a parázs szikrái is fölfelé szállnak.
verso 8
Ezért én a Mindenhatóhoz folyamodom,
Istenre bízom ügyemet,
verso 9
aki nagy és kikutathatatlan dolgokat művel,
és csodákat, melyeknek száma sincsen.
verso 10
Esőt ad a föld színére,
és vizet bocsát a mezőkre.
verso 11
Az alázatosakat fölmagasztalja,
és a gyászolókat biztonságba helyezi.
verso 12
Semmivé teszi a csalárdak szándékát,
hogy kezük ne vihessen véghez maradandót.
verso 13
A bölcseket saját csalárdságukkal fogja meg,
és hiábavalóvá lesz a hamisak tanácsa.
verso 14
Nappal sötétségre bukkannak,
és délben is tapogatózva járnak, mint éjszaka.
verso 15
Megszabadítja a szegényt az erős kezéből
és szájuk fegyverétől,
verso 16
hogy reménysége legyen a nincstelennek,
és a hamisság befogja a száját.
verso 17
Íme, boldog ember az, akit Isten megdorgál;
azért a Mindenható büntetését ne vesd meg!
verso 18
Mert ő megsebez, de be is kötöz,
összezúz, de keze meg is gyógyít.
verso 19
Hat bajodból megszabadít,
és a hetedikben sem ér téged veszedelem.
verso 20
Az éhínségben megment a haláltól,
és a háborúban a fegyveres kéztől.
verso 21
A nyelvek ostora elől rejtve leszel,
és nem kell félned, ha a pusztulás jön.
verso 22
Nevetsz a pusztuláson és az éhségen,
és a fenevadaktól sem kell félned.
verso 23
Mert a mező köveivel is szövetséged lesz,
és a mezei vad is békességben lesz veled.
verso 24
Majd meglátod, hogy békességben lesz a sátrad,
s ha megvizsgálod hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
verso 25
Majd meglátod, hogy utódaid megszaporodnak,
és sarjadékod annyi lesz, mint a mező füve.
verso 26
Érett korban térsz a sírba,
ahogyan a learatott gabonát is a maga idején takarítják be.
verso 27
Íme, mi ezt kutattuk ki, így van ez.
Hallgass erre, és jegyezd meg magadnak.
Libros
