Jób könyve
capítulo 21
Jób megcáfolja barátai fejtegetését a gonoszok rossz sorsáról
verso 2
Jól hallgassátok meg beszédemet,
és ez legyen vigasztalásotok.
verso 3
Szenvedjetek el engem, amíg szólok,
azután kigúnyolhatjátok beszédemet.
verso 4
Hát embernek panaszkodom-e?
Miért ne volna keserű a lelkem?
verso 5
Tekintsetek rám, álmélkodjatok,
és tegyétek a szátokra kezeteket.
verso 6
Ha rágondolok, megrendülök,
és reszketés fogja el a testem.
verso 7
Mi az oka, hogy életben maradnak a gonoszok,
vénségükig élnek, sőt egyre hatalmasabbak?
verso 8
Gyermekeik előttük válnak jómódúvá,
utódaik a szemük láttára.*
verso 9
Házukban békességben vannak a félelemtől,
és nincs rajtuk Isten vesszeje.
verso 10
Bikája párzik, és nem terméketlen,
tehene megellik, és nem vetél el.
verso 11
Kieresztik kisdedeiket, mint egy nyájat,
és ugrándoznak magzataik.
verso 12
Dobot és hárfát ragadnak,
és örvendeznek a síp hangjának.
verso 13
Jólétben töltik el napjaikat,
és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba.
verso 14
Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk,
mert nem akarunk tudni útjaidról!
verso 15
Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt,
és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
verso 16
Pedig jó soruk nincs a kezükben,
ezért távol legyen tőlem a gonoszok tanácsa!
verso 17
Hányszor kialszik a gonoszok mécsese,
és veszedelem jön rájuk!
Hányszor osztogatja Isten haragjában, ami nekik jár!
verso 18
Olyanok lesznek, mint a szalma a szélben
és mint a polyva, amelyet forgószél ragad el.
verso 19
Csak fiainak tartogat büntetést Isten?
Megfizet neki is, majd megtudja.
verso 20
Saját szemével látja meg a maga vesztét,
a Mindenható haragjából iszik.
verso 21
Mert mi gondja van háza népére a halála után,
ha hónapjainak száma letelt?
verso 22
Kicsoda taníthatja Istent ismeretre,
hiszen ő ítéli meg a magasságban levőket is!
verso 23
Az egyik ereje teljében,
megelégedetten és nyugodtan hal meg;
verso 24
teste kövérségtől duzzad, />
csontjaiban a velő gazdagon árad.
verso 25
A másik pedig elkeseredett lélekkel hal meg,
mert nem élhetett a jóval.
verso 26
Egyformán a porban fekszenek,
és férgek lepik el őket.
verso 27
Íme, jól tudom gondolataitokat,
és hogy mit ármánykodtok ellenem.
verso 28
Mert ezt mondjátok: Hol van a főember háza,
és hol a sátor, ahol a gonoszok laknak?
verso 29
Hát nem kérdeztétek meg azokat, akik sokat utaznak,
és nem ismeritek intéseiket,
verso 30
hogy a veszedelem napját Isten a gonoszoknak tartogatja,
és a harag napja felé vezeti őket?
verso 31
Kicsoda veti szemére az ő útját,
és ki fizet meg neki azért, amit tett?
verso 32
Ha kiviszik a temetőbe,
még a sírdombja fölött is őrködnek.
verso 33
Édesek neki a völgy hantjai,
és minden ember követi,
amiképpen már számtalan el is ment előtte.
verso 34
Miért vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal?
Válaszotok igazságtalanság marad.
Libros
