Jób könyve
capítulo 20
Cófár a gonoszok sorsáról beszél
verso 1
Erre így felelt a naamái Cófár:
verso 2
Gondolataim feleletre kényszerítenek,
mert nagy a felháborodottság bennem.
verso 3
Hallom a megszégyenítő dorgálást,
de értelmes lelkem megfelel majd értem.
verso 4
Tudod-e azt, hogy eleitől fogva,
az embernek e földre helyezése óta
verso 5
az istentelenek vigassága rövid ideig tart,
és az elvetemültek öröme egy röpke pillanat?
verso 6
Ha szinte az égig érne is büszkesége,
és a fellegeket érné a feje,
verso 7
úgy vész el örökre, mint saját ganéja,
és akik látták, azt kérdik: Hol van?
verso 8
Elrepül, mint az álom, és nem találják.
Eltűnik, mint az éjjeli látomás.
verso 9
A szem, amely ráragyogott, nem látja többé,
és lakóhelye sem törődik vele.
verso 10
Fiai a szegény kedvében járnak,
és keze visszaadja a vagyonát.
verso 11
Ha csontja tele volt is ifjúi erővel,
az vele együtt roskad a porba.
verso 12
Ha édes szájában a gonoszság,
és elrejti azt nyelve alá,
verso 13
sajnál megválni tőle,
inkább ínye között tartogatja,
verso 14
akkor étke elváltozik gyomrában,
vipera mérgévé lesz bensőjében.
verso 15
Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt,
hasából is kihajtja azt Isten.
verso 16
Vipera mérgét szívta,
és áspiskígyó fullánkja öli meg őt,
verso 17
hogy ne lássa a folyóvizeket,
a tejjel és mézzel folyó patakokat.
verso 18
Amit másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti le;
éppígy kereskedéssel szerzett vagyonának sem örülhet.
verso 19
Mert kihasználta és cserben hagyta a szegényeket;
házat rabolt, de nem építi tovább.
verso 20
Mivel gyomra nem tudott betelni semmivel,
nem mentheti meg értékeit.*
verso 21
Falánksága miatt semmi sem maradt meg,
ezért nem lesz tartós jóléte.
verso 22
Mikor teljes a bősége, akkor lát szükséget,
és mindenféle nyomorúság támad rá.
verso 23
Amikor meg akarja tölteni hasát,
rábocsátja haragja tüzét, />
és azt önti rá étele gyanánt.
verso 24
Amikor vasfegyver elől fut,
ércből készült íj lövi át.
verso 25
Kihúzza a nyilat, és az kijön a hátából,
kivillan az epéjéből; rémület tölti el.
verso 26
Teljes sötétség veszi körül rejtett vagyonát,
föl nem szított tűz emészti meg;
elpusztul az is, ami sátrában megmaradt.
verso 27
Megjelenti álnokságát a menny,
és ellene támad a föld.
verso 28
Házának jövedelme eltűnik,
szétfolyik az Úr haragjának napján.
verso 29
Ez a gonosz ember fizetsége Istentől,
és ez beszédének öröksége a Mindenhatótól.
Libros
