Jób könyve

capitolul 20


Capitole:


Cófár a gonoszok sorsáról beszél


versetul 1

Erre így felelt a naamái Cófár:


versetul 2

Gondolataim feleletre kényszerítenek,

mert nagy a felháborodottság bennem.


versetul 3

Hallom a megszégyenítő dorgálást,

de értelmes lelkem megfelel majd értem.


versetul 4

Tudod-e azt, hogy eleitől fogva,

az embernek e földre helyezése óta


versetul 5

az istentelenek vigassága rövid ideig tart,

és az elvetemültek öröme egy röpke pillanat?


versetul 6

Ha szinte az égig érne is büszkesége,

és a fellegeket érné a feje,


versetul 7

úgy vész el örökre, mint saját ganéja,

és akik látták, azt kérdik: Hol van?


versetul 8

Elrepül, mint az álom, és nem találják.

Eltűnik, mint az éjjeli látomás.


versetul 9

A szem, amely ráragyogott, nem látja többé,

és lakóhelye sem törődik vele.


versetul 10

Fiai a szegény kedvében járnak,

és keze visszaadja a vagyonát.


versetul 11

Ha csontja tele volt is ifjúi erővel,

az vele együtt roskad a porba.


versetul 12

Ha édes szájában a gonoszság,

és elrejti azt nyelve alá,


versetul 13

sajnál megválni tőle,

inkább ínye között tartogatja,


versetul 14

akkor étke elváltozik gyomrában,

vipera mérgévé lesz bensőjében.


versetul 15

Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt,

hasából is kihajtja azt Isten.


versetul 16

Vipera mérgét szívta,

és áspiskígyó fullánkja öli meg őt,


versetul 17

hogy ne lássa a folyóvizeket,

a tejjel és mézzel folyó patakokat.


versetul 18

Amit másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti le;

éppígy kereskedéssel szerzett vagyonának sem örülhet.


versetul 19

Mert kihasználta és cserben hagyta a szegényeket;

házat rabolt, de nem építi tovább.


versetul 20

Mivel gyomra nem tudott betelni semmivel,

nem mentheti meg értékeit.*


versetul 21

Falánksága miatt semmi sem maradt meg,

ezért nem lesz tartós jóléte.


versetul 22

Mikor teljes a bősége, akkor lát szükséget,

és mindenféle nyomorúság támad rá.


versetul 23

Amikor meg akarja tölteni hasát,

rábocsátja haragja tüzét, />
és azt önti rá étele gyanánt.


versetul 24

Amikor vasfegyver elől fut,

ércből készült íj lövi át.


versetul 25

Kihúzza a nyilat, és az kijön a hátából,

kivillan az epéjéből; rémület tölti el.


versetul 26

Teljes sötétség veszi körül rejtett vagyonát,

föl nem szított tűz emészti meg;

elpusztul az is, ami sátrában megmaradt.


versetul 27

Megjelenti álnokságát a menny,

és ellene támad a föld.


versetul 28

Házának jövedelme eltűnik,

szétfolyik az Úr haragjának napján.


versetul 29

Ez a gonosz ember fizetsége Istentől,

és ez beszédének öröksége a Mindenhatótól.

Capitole:


Cărți