Jób könyve

capitolul 42


Capitole:


Jób vallástétele. Isten újra megáldja Jóbot


versetul 1

Jób ekkor így felelt az Úrnak:


versetul 2

Tudom, hogy te mindent megtehetsz,

és senki sem téríthet el attól, amit elgondoltál.


versetul 3

Ki az, aki tudatlanságból elhomályosítja az örök rendet?

Megvallom hát, hogy nem értettem;

csodás dolgok ezek nekem, nem tudom fölfogni.


versetul 4

Hallgass hát, kérlek, hadd beszéljek.

Én kérdezlek, te pedig taníts engem!*


versetul 5

Eddig csak hallomásból tudtam felőled,

de most saját szememmel látlak téged.


versetul 6

Ezért hibáztatom magam,

és megbánom bűneimet porban és hamuban!


versetul 7

Miután az Úr mindezt elmondta Jóbnak, így szólt a témáni Elifázhoz: Haragom fölgerjedt ellened és két barátod ellen, mert nem szóltatok rólam olyan igaz módon, mint Jób, az én szolgám.


versetul 8

Most tehát vegyetek hét bikát és hét kost, menjetek el szolgámhoz, Jóbhoz, és mutassatok be magatokért égőáldozatot. Jób pedig, az én szolgám, imádkozzék értetek. Mert csak rá való tekintettel nem büntetlek meg benneteket, amiért nem szóltatok felőlem olyan igaz módon, mint Jób, az én szolgám.


versetul 9

Akkor elment a Témánból való Elifáz, a súahi Bildád és a naamái Cófár, és úgy cselekedtek, ahogy az Úr mondta nekik; és az Úr kegyelmesen tekintett Jóbra.


versetul 10

Azután Isten eltávolította Jóbról a csapást, miután imádkozott a barátaiért, és kétszeresen visszaadta az Úr Jóbnak mindazt, amije volt.


versetul 11

És elment hozzá minden férfi- és nőrokona és minden régi ismerőse, és együtt ettek vele a házában. Sajnálkoztak fölötte, és vigasztalták őt a sok nyomorúság miatt, amelyet az Úr bocsátott rá; és mindenki adott neki egy-egy pénzt és egy-egy aranyfüggőt.


versetul 12

Az Úr pedig jobban megáldotta Jób életének a végét, mint a kezdetét, mert lett neki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer iga ökre és ezer szamara.


versetul 13

Lett még hét fia és három leánya is.


versetul 14

Az elsőnek a neve Jemimá, a másodiké Keciá, a harmadiké Keren-Happúk volt.


versetul 15

Nem lehetett olyan szép leányokat találni abban az egész tartományban, mint amilyenek Jób leányai voltak. Apjuk nekik is adott örökséget fiútestvéreik között.


versetul 16

Jób pedig még száznegyven esztendeig élt ezután, és meglátta fiait és unokáit negyedíziglen.


versetul 17

És öregen halt meg Jób, az élettel betelve.

Capitole:


Cărți