Jób könyve

Capitole:

… 13 14 15 16 17 …   ⇤ ← 15 → ⇥

versetul 1

Erre így felelt a témáni Elifáz:

versetul 2

Vajon a bölcs felelhet-e légből kapott tudománnyal,

és megtöltheti-e hasát keleti széllel?

versetul 3

Érvelhet-e olyan beszéddel, amely nem használ,

és olyan szavakkal, amelyek semmit sem érnek?

versetul 4

Te már Isten félelmét is semmibe veszed,

és kisebbíted az Isten előtti áhítatot!

versetul 5

Mert gonoszságod oktatja erre a szádat,

és a csalárdak nyelvét választottad.

versetul 6

A te szád kárhoztat téged, nem én,

és a te ajkaid vallanak ellened.

versetul 7

Talán te születtél embernek elsőként?

Előbb jöttél világra, mint a halmok?

versetul 8

Isten tanácsában hallgatóztál,

és magadhoz ragadtad a bölcsességet?

versetul 9

Mit tudsz te, amit mi nem tudunk,

és mi olyanhoz értesz, ami nálunk nincs meg?

versetul 10

Ősz és agg is van közöttünk, idősebb apádnál.

versetul 11

Csekélység neked Isten vigasztalása,

hozzád szóló szelíd beszéde?

versetul 12

Hogyan ragadhatott így el a szíved,

és miért villog a szemed,

versetul 13

ahogy Isten ellen fordítod haragod,

és ilyen szavakat ejtesz ki a szádon?

versetul 14

Miképpen lehetne tiszta a halandó,

és hogyan lehetne igaz az asszonytól született?

versetul 15

Íme, még szentjeiben sem bízhat,

még az egek sem tiszták a szemében.

versetul 16

Mennyivel kevésbé az utálatos

és romlott ember, aki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet!

versetul 17

Hallgass rám, elmondom neked!

Úgy mondom el, ahogy láttam,

versetul 18

amit a bölcsek hirdettek,

és nem titkolták el, ami az atyáktól való.

versetul 19

Egyedül ők kapták ezt a földet,

és idegen nem járt közöttük.

versetul 20

Az istentelen gyötrődik egész életében,

és az erőszakoskodó évei meg vannak számlálva.

versetul 21

Rémítő hangok vannak fülében,

békesség idején tör rá a pusztító.

versetul 22

Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből,

mert kard hegye leselkedik rá.

versetul 23

Kenyér után futkos, hogy hol találna.

Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.

versetul 24

Nyomorúság és rettegés ijeszti;

és leveri őt, mint egy rohamra induló király.

versetul 25

Mert Isten ellen nyújtotta ki a kezét,

és erősködött a Mindenhatóval szemben.

versetul 26

Nekifeszült nyakkal rohant ellene,

vastag, domború pajzsai alatt.

versetul 27

Mivel zsír fedi be az arcát,

és háj rakódott a tomporára,

versetul 28

lerombolt városokban telepedett le,

lakatlan házakban, amelyek dűlőfélben vannak.

versetul 29

Nem gazdagodik meg,

vagyona sem marad meg,

jószága nem lepi el a földet.

versetul 30

Nem menekül meg a sötétségtől,

hajtásait láng perzseli,

és Isten szájának leheletétől pusztul el.

versetul 31

Ne higgyen a hiábavalóságnak,

mert magát csapja be,

hisz hiábavalóság lesz a jutalma.

versetul 32

Ideje előtt bevégződik élete,

és hajtása sem virágzik ki.*

versetul 33

Lehullatja az éretlen szemeket, mint a szőlővessző,

és elhányja virágát, mint az olajfa.

versetul 34

Mert a képmutatók háza népe meddő,

és tűz emészti meg a vesztegetéssel szerzett sátrakat.

versetul 35

Bajt fogannak, álnokságot szülnek,

és méhük csalárdságot érlel.

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42