Jób könyve

capitolul 18


Capitole:


Bildád kérkedéssel vádolja Jóbot, és a bűnösök sorsáról beszél


versetul 1

Erre így felelt a súahi Bildád:


versetul 2

Mikor akartok a beszédnek véget vetni?

Fontoljátok meg a dolgot, azután beszélhetünk.


versetul 3

Miért tartasz minket állatnak,

és miért vagyunk bolondok a szemedben?


versetul 4

Vajon ha lelkedet marcangolod haragodban,

talán elnéptelenedik a föld,

és kiszakad a kőszikla a helyéről?


versetul 5

Sőt a gonoszok világossága kialszik,

és nem fénylik tüzük lángja.


versetul 6

A világosság elsötétedik sátrában,

mécsese kialszik mellette.


versetul 7

Erős léptei aprókká lesznek,

saját tanácsa rontja meg őt.


versetul 8

Mert lába hálóba bonyolódik,

és verem fölött jár.


versetul 9

Sarka csapdába akad,

és kelepce fogja meg.


versetul 10

Hurkot rejtettek el neki a földön

és kötelet megszokott ösvényén.


versetul 11

Mindenfelől félelmek rettentik

és lépten-nyomon üldözik.


versetul 12

Éhség emészti föl erejét,

és a nyomorúság készen áll, hogy elbuktassa.


versetul 13

Megemészti testének bőrét,

megemészti tagjait a halál zsengéje.


versetul 14

El kell hagynia sátra biztonságát,

és a félelmek királyához kell folyamodnia.


versetul 15

Nem az övéi laknak sátrában,

hajlékára kénkövet szórnak.


versetul 16

Alul elszáradnak gyökerei,

és felül leszárad az ága.


versetul 17

Emlékezete elvész a földről,

még az utcákon sem marad fenn a neve.


versetul 18

Világosságból sötétségbe taszítják

és a föld kerekségéről elüldözik.


versetul 19

Sem utódja, sem sarja nem lesz népe között,

és senkije sem marad lakóhelyén.


versetul 20

Pusztulásától megborzadnak napnyugat fiai,

és rettegés fogja el a keletieket.


versetul 21

Ilyenek hát az álnok ember hajlékai,

és ilyen annak a lakóhelye, aki nem ismeri Istent.

Capitole:


Cărți