Jób könyve

capitolul 13


Capitole:


Jób a barátai hűtlenségét panaszolja. Maga akarja ügyét védeni Isten előtt


versetul 1

Íme, mindezeket saját szememmel láttam,
fülemmel hallottam és megértettem.


versetul 2

Amit ti tudtok, azt én is tudom,
nem vagyok alábbvaló nálatok.


versetul 3

Én azonban a Mindenhatóval akarok beszélni,
Isten előtt kívánom védeni ügyemet.


versetul 4

Mert ti hazugságok kiötlői vagytok,
és haszontalan orvosok mindnyájan.


versetul 5

Bárcsak mélyen hallgatnátok,
akkor bölcsek maradnátok.


versetul 6

Halljátok meg védekezésemet,
és figyeljétek ajkam érvelését.


versetul 7

Isten kedvéért beszéltek hamisan,
és őérette szóltok hazugságot?


versetul 8

Őt pártfogoljátok,
vagy Istenért szálltok perbe?


versetul 9

Jó lenne, ha alaposan átvizsgálna benneteket;
hát becsaphatjátok-e őt, ahogy becsapható az ember?


versetul 10

Keményen megbüntet,
ha titokban személyválogatók vagytok.


versetul 11

Fensége nem rettent meg titeket,
nem száll rátok a tőle való félelem?


versetul 12

Emlékezéseitek hamuba írt példabeszédek,
védőbástyáitok sárvárak.


versetul 13

Hallgassatok, hadd szóljak én is,
akármi történjék is velem.


versetul 14

Miért szaggatnám fogaimmal testemet,
és miért szorítanám markomba lelkemet?


versetul 15

Íme, megöl engem! Nem is reménykedem.
Csak utaimat akarom védeni előtte!


versetul 16

Már az is segítség nekem,
hogy képmutató nem juthat elébe.


versetul 17

Hallgassátok meg hát figyelmesen beszédemet,
vegyétek fületekbe mondásomat!


versetul 18

Íme, előterjesztem ügyemet,
tudom, hogy nekem lesz igazam.


versetul 19

Ki az, aki perbe száll velem?
Akkor elhallgatok és kimúlok.


versetul 20

Csak két dolgot ne tégy velem,
akkor nem rejtőzöm el színed elől.


versetul 21

Vedd le rólam a kezedet,
és ne rémítsen rettentésed.


versetul 22

Azután szólj, és én felelek,
vagy én szólok, és te válaszolj.


versetul 23

Mennyi bűnöm és vétkem van?
Ismertesd meg velem gonoszságomat és vétkeimet!


versetul 24

Miért rejted el arcodat,
és tartasz engem ellenségnek?


versetul 25

Szélsodorta falevelet rémítgetsz,
és elszáradt szalmaszálat üldözöl,


versetul 26

hogy ilyen sok keserűséget szabtál ki rám,
és ifjúságom vétkét adod örökségül nekem.


versetul 27

Béklyóba zárod a lábamat,
szemmel tartod minden utamat,
még lábam nyomát is megjelölöd.


versetul 28

Elmállok, mint a korhadt fa,
mint ruha, amelyet moly emészt.

Capitole:


Cărți