Jób könyve

Capitole:

1 2 3 4 5 6 …   ⇤ ← 3 → ⇥

versetul 1

Ezután megnyitotta Jób a száját, és megátkozta születése napját.

versetul 2

Ezt mondta Jób:

versetul 3

Vesszen el az a nap, amelyen születtem,
és az az éjszaka, amelyen azt mondták, fiú fogantatott.

versetul 4

Legyen sötét az a nap,
ne törődjék azzal Isten ott fent,
fényesség se ragyogjon azon.

versetul 5

Tartsa fogva azt a sötétség és a halál árnyéka;
a felhő lakozzék rajta,
nappali sötétség tegye rettenetessé.

versetul 6

Sűrű sötétség borítsa be azt az éjt!
Ne sorolják azt az év napjaihoz,
ne számlálják a hónapokhoz.

versetul 7

Legyen meddő az az éjszaka,
ne legyen akkor örvendezés.

versetul 8

Átkozzák meg azt azok, akik a nappalt átkozzák,
akik bátrak felingerelni a leviátánt.

versetul 9

Sötétüljenek el estéjének csillagai.
Hiába várja a világosságot,
és ne lássa a hajnalpírt!

versetul 10

Mert nem zárta be anyám méhének ajtaját,
és nem rejtette el szemem elől a nyomorúságot.

versetul 11

Miért is nem haltam meg születésemkor;
miért nem múltam ki, mihelyt kijöttem az anyaméhből?

versetul 12

Miért vettek föl engem térdre
és emlőkre, hogy szopjak?

versetul 13

Most feküdhetnék, és nyugalmam volna,
aludnék, és akkor nyugton pihenhetnék

versetul 14

a föld királyaival és tanácsosaival,
akik kőhalmokat építettek maguknak,

versetul 15

vagy a fejedelmekkel, akiknek aranyuk van,
akik ezüsttel töltik meg házaikat.

versetul 16

Miért nem lettem olyan,
mint az elásott, elvetélt magzat,
mint a világosságot sem látott kisdedek?

versetul 17

Ott megszűnik a gonoszok fenyegetése,
és ott megnyugszanak mind, akiknek ellankadt az erejük.

versetul 18

A foglyok ott mind nyugalmat lelnek,
nem hallják szorongatóik hangját.

versetul 19

Egyenlő ott kicsiny és nagy,
és a szolga szabad az urától.

versetul 20

Miért is ad Isten világosságot a nyomorultnak,
és életet a keseredett szívűeknek,

versetul 21

akik a halált várják, de nem jön az,
pedig szorgalmasabban keresik, mint az elrejtett kincset,

versetul 22

akik nagy örömmel örvendeznek,
vigadnak, amikor megtalálják a koporsót;

versetul 23

vagy a férfinak, aki útvesztőbe jutott,
és akit Isten körbekerített?

versetul 24

Mert kenyerem gyanánt van sóhajtozásom,
és kiáltásaim ömlenek, mint a habok.

versetul 25

Mert amitől nagyon rettegtem, az szakadt rám,
és amitől féltem, az esett meg velem.

versetul 26

Nincs békességem, sem nyugtom,
sem pihenésem, mert nyugtalanság jön rám.

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42