Jób könyve

capitolul 27


Capitole:


Jób ismét ártatlanságát védi


versetul 1

Jób azután így folytatta beszédét:


versetul 2

Él az Isten, aki igazamat megvonta,

és a Mindenható, aki keserűséggel

illette lelkemet,


versetul 3

hogy mindaddig, amíg lelkem bennem van,

és Isten lehelete van az orromban,


versetul 4

nem szól ajkam álnokságot,

és nyelvem nem mond csalárdságot!


versetul 5

Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak nektek!

Amíg lelkemet ki nem lehelem, nem engedek ártatlanságomból.


versetul 6

Igazamhoz ragaszkodom, nem mondok le róla.

Napjaim miatt nem korhol a szívem.


versetul 7

Ellenségem lesz olyan, mint a gonosz,

és aki ellenem támad, mint az álnok.


versetul 8

Mert milyen reménysége lehet az elvetemültnek,

ha elpusztítja őt Isten, és elveszíti a lelkét?


versetul 9

Meghallja-e Isten a kiáltását,

ha eljön rá a nyomorúság?


versetul 10

Vajon gyönyörködhet-e a Mindenhatóban,

segítségül hívhatja-e bármikor Istent?


versetul 11

Megtanítalak titeket Isten hatalmas dolgaira,

nem titkolom el azokat, amik a Mindenhatónál vannak.


versetul 12

Íme, ti is mindnyájan látjátok.

Miért van hát, hogy hiábavalósággal hivalkodtok?


versetul 13

Ez a gonosz ember osztályrésze Istentől

és a kegyetlenek öröksége a Mindenhatótól, amelyet elvesznek:


versetul 14

Ha megszaporodnak is fiai, kard vár rájuk,

és magzatai kenyérrel sem lakhatnak jól.


versetul 15

Maradékait dögvész miatt temetik el,

és özvegyeik meg sem siratják őket.


versetul 16

Ha annyi ezüstöt halmozna is föl, mint a por,

és annyi ruhát készíttet, mint a sár:


versetul 17

készíttethet ugyan, de az igazak veszik majd magukra,

az ezüstön pedig az ártatlanok osztoznak.


versetul 18

Házát olyanná építette, mint a molyé,

olyanná, mint a csősz csinálta kunyhó.


versetul 19

Gazdagon fekszik le, mert nincsen kifosztva;

de mire fölnyitja szemét, már semmije sincsen.


versetul 20

Meglepi őt a félelem, mint az árvíz,

éjjel ragadja el a szélvihar.


versetul 21

Felkapja őt a keleti szél, és elviszi,

elragadja őt lakóhelyéről.


versetul 22

Dobálja és nem kíméli;

futva kell menekülnie keze elől.


versetul 23

Összecsapják miatta tenyerüket,

és lepisszegik lakóhelyén.

Capitole:


Cărți