Jób könyve

Capitole:

… 17 18 19 20 21 …   ⇤ ← 19 → ⇥

versetul 1

Erre Jób így felelt:

versetul 2

Meddig búsítjátok még lelkemet,

és kínoztok beszédetekkel?

versetul 3

Már tízszer is gyaláztatok engem.

Nem röstellitek, hogy így erősködtök ellenem?

versetul 4

Még ha csakugyan tévedtem is,

tévedésemet magamra veszem.

versetul 5

Ti azonban pöffeszkedni akartok velem szemben,

és rám akarjátok bizonyítani gyalázatomat.

versetul 6

Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg

és hálójával ő vett körül engem.

versetul 7

Íme, kiáltozom az erőszak miatt, de nem kapok választ,

segítségért kiáltok, de nincs igazság.

versetul 8

Utam elé gátat emelt, nem mehetek át rajta,

ösvényemre pedig sötétséget vetett.

versetul 9

Tisztességemből kivetkőztetett,

és fejemről levette a koronát.

versetul 10

Megrontott körös-körül, hogy elvesszek,

és letördelte reménységemet, mint egy fát.

versetul 11

Fölgerjedt haragja ellenem,

és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.

versetul 12

Seregei együtt jöttek be,

és utat törtek ellenem;

sátram mellett táboroztak.

versetul 13

Testvéreimet messzire elűzte mellőlem,

ismerőseim egészen elidegenedtek tőlem.

versetul 14

Rokonaim visszahúzódtak,

ismerőseim pedig elfelejtkeztek rólam.

versetul 15

A házamnál levők és szolgálóim

idegennek tartanak,

jövevény lettem előttük.

versetul 16

Ha szolgámnak kiáltok, nem felel,

még ha könyörgök is neki.

versetul 17

Leheletemtől undorodik a feleségem,

s undorító az saját testvéreim előtt.

versetul 18

Még a kisdedek is megvetnek engem.

Ha fölkelek, ellenem szólnak.

versetul 19

Megutált minden bizalmas emberem;

akiket szerettem, azok is ellenem fordultak.

versetul 20

Bőröm és húsom a csontomhoz tapadt,

de a fogam húsa megmenekült.

versetul 21

Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, barátaim,

mert Isten keze érintett engem!

versetul 22

Miért üldöztök engem úgy, mint Isten,

és miért nem elégedtek meg a testemmel?

versetul 23

Ó, bárcsak leírnák beszédeimet,

bárcsak följegyeznék egy könyvbe!

versetul 24

Vas íróvesszővel és ólommal

örökre kősziklába metszenék!

versetul 25

Mert tudom, hogy az én Megváltóm él,

és utoljára megáll a porom fölött.

versetul 26

És miután ez a bőröm lefoszlik,

testemben látom meg Istent.

versetul 27

Én magam látom meg őt;

az én szemem látja meg, nem másé.

Bár veséim megemésztetnek bennem.

versetul 28

Ti azt mondjátok: „Hogyan üldözzük?”,

merthogy a dolog gyökere bennem rejlik.

versetul 29

De féljetek a fegyvertől,

mert a harag büntetése a fegyver,

és megtudjátok, hogy van ítélet!

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42