Ésaiás

Chapters:

… 47 48 49 50 51 …   ⇤ ← 49 → ⇥

verse #1

Hallgassatok rám, ti szigetek,
és figyeljetek, ti távoli nemzetek!
Jehova már születésem előtt elhívott engem.
Anyám méhében voltam még, és már emlegette a nevemet.

verse #2

Hasonlóvá tette számat az éles kardhoz.
Elrejtett kezének árnyékában.

Éles nyíllá tett,
és elrejtett a tegzében.

verse #3

Azt mondta nekem: „Szolgám vagy, ó, Izrael,
akin megmutatom dicsőségemet!”

verse #4

Én pedig így szóltam: „Hiába fáradoztam.
Semmire és hiábavalóságra használtam az erőmet.

De ítéletem Jehovánál van,
és fizetségem Istenemnél.”

verse #5

És most Jehova, aki szolgájává formált az anyaméhtől fogva,
azt mondta, hozzam vissza hozzá Jákobot,
hogy egybegyűljön hozzá Izrael.

Én pedig megdicsőülök Jehova szemében,
és Istenem lesz az erősségem.

verse #6

Akkor így szólt: „Nemcsak hogy a szolgám vagy,
hogy feléleszd Jákob törzseit,
és visszahozd azokat, akik megmaradtak Izraelből,
hanem a nemzetek világosságául is adtalak,
hogy a szabadításom eljusson a föld végéig.”

verse #7

Így szól Jehova, Izrael megváltója és szentje ahhoz, akit megvetnek, akit gyűlöl a nemzet, és aki szolgája az uralkodóknak:

„Amiatt, amit látnak, királyok fognak fölkelni,
és fejedelmek fognak meghajolni
Jehova iránti tiszteletből, aki hűséges,
Izrael szentje iránti tiszteletből, aki kiválasztott téged.”

verse #8

Ezt mondja Jehova:

„A jóindulat idején válaszoltam neked,
és a megmentés napján megsegítettelek.

Oltalmaztalak, hogy szövetségül adjalak az embereknek,
hogy helyreállítsam a földet,
újra nekik adjam az elhagyatott örökségüket,

verse #9

és ezt mondjam a raboknak: »Jöjjetek ki!«,
a sötétségben levőknek pedig: »Gyertek elő!«

Az utaknál esznek majd,
és minden kitaposott ösvény mentén lesz legelőjük.

verse #10

Nem fognak megéhezni, sem megszomjazni,
nem tűz rájuk perzselő hőség vagy nap.

Mert az, aki irgalmas velük, vezeti majd őket,
és vízforrásokhoz viszi őket.

verse #11

Minden hegyemet úttá teszem,
és országútjaimat megemelem.

verse #12

Nézd, ők messziről jönnek,
és nézd, ők északról meg nyugatról,
ők pedig Szinim földjéről!”

verse #13

Boldogan kiálts, te ég, és örülj, te föld!
Viduljanak a hegyek, és boldogan kiáltsanak!

Mert megvigasztalta Jehova a népét,
és irgalmas az övéivel, akiket elnyomnak.

verse #14

Sion azonban ezt mondogatta:
„Elhagyott engem Jehova, elfelejtett Jehova.”

verse #15

Hát megfeledkezhet egy asszony a csecsemőjéről,
és vajon nem szánja meg méhe fiát?
Még ha ezek az asszonyok meg is feledkeznek róluk, én soha nem feledkezem meg rólad.

verse #16

Nézd, a tenyeremre véstelek.
Falaid mindig előttem vannak.

verse #17

Fiaid visszasietnek.
Akik leromboltak és feldúltak téged, elmennek tőled.

verse #18

Emeld föl tekinteted, és nézz körül!

Mindnyájan összegyűlnek,
és hozzád jönnek.

„Amilyen biztos, hogy élek – jelenti ki Jehova –,
olyan biztos, hogy magadra veszed őket, mint egy díszt,
és magadra kötöd őket, ahogy egy menyasszony teszi.

verse #19

Noha feldúlták és elhagyatottá tették a földedet, és az országod romokban hevert,
most túl szűkös lesz a hely az ott lakóknak,
és akik elnyeltek téged, messze lesznek.

verse #20

A fiaid, akik azután születtek, miután elvesztetted a gyermekeidet, ezt mondják a füled hallatára:
»Túl szűkös ez a hely nekem.
Adj helyet, hogy itt lakhassak!«

verse #21

Te pedig ezt mondod majd magadban:
»Ki az apjuk?

Hiszen én gyermektelen és meddő asszony vagyok,
akit száműztek és rabságba vittek.
Ki nevelte föl ezeket?
Magamra voltam hagyva.
Honnan jöttek akkor ezek?«”

verse #22

Ezt mondja a legfőbb Úr, Jehova:

„Fölemelem kezemet a nemzetek felé,
és magasra tartom jelemet a népek felé.

Karjukban hozzák majd a fiaidat,
és vállukon a lányaidat.

verse #23

Királyok lesznek a gondviselőid,
a fejedelemnőik pedig a dajkáid.

Arcra borulnak előtted,
a lábad porát nyalják,
és megtudod majd, hogy én vagyok Jehova.
Nem vallanak szégyent, akik bennem reménykednek.”

verse #24

Vajon el lehet venni az erős embertől azokat, akiket foglyul ejtett,
vagy ki tudják szabadítani a zsarnok foglyait?

verse #25

Jehova azonban ezt mondja:

„Még az erős embertől is elveszik a foglyait,
és a zsarnok foglyait kiszabadítják.

Szembeszállok azokkal, akik szembeszállnak veled,
és megmentem a fiaidat.

verse #26

Megetetem elnyomóiddal a saját húsukat,
és tulajdon vérüktől részegednek meg, mint az édes bortól.

Meg fogja tudni minden ember, hogy én vagyok Jehova,
megmentőd és megváltód,
Jákob hatalmasa.”

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66