Ésaiás

Chapters:

… 46 47 48 49 50 …   ⇤ ← 48 → ⇥

verse #1

Halljátok meg ezt, ó, Jákob háza,
ti, akik Izrael nevéről nevezitek magatokat,
és Júda vizeiből származtok,
ti, akik Jehova nevére esküsztök,
és Izrael Istenét hívjátok segítségül,
de nem igazságban és nem igazságosságban.

verse #2

Mert a szent városról nevezik el magukat,
és Izrael Istenének a segítségét keresik,
akinek seregek Jehovája a neve.

verse #3

„A korábbi dolgokat már régen megmondtam.

Az én számból származtak,
és megismertettem azokat.
Hirtelen tettre keltem, és bekövetkeztek.

verse #4

Mivel tudtam, mennyire makacs vagy,
hogy vasinakból van a nyakad, a homlokod pedig rézből,

verse #5

már régen elmondtam neked mindent.

Mielőtt bekövetkezett, már hallattam veled,
nehogy azt mondd: »Bálványom tette,
faragott bálványom és fémbálványom parancsolta ezt.«

verse #6

Hallottad és láttad mindezt.
Vajon nem fogjátok hirdetni?

Mostantól új dolgokat jelentek be neked,
féltve őrzött titkokat, amelyekről nem tudtál.

verse #7

Csak most viszem véghez ezeket, nem korábban,
olyan dolgokat, amelyekről a mai napot megelőzően nem hallottál,
nehogy azt mondhasd: »Tudtam én már ezeket!«

verse #8

Nem is hallottál és nem is tudtál ezekről,
és a múltban nem nyitottad ki a füled.

Hisz tudom, hogy nagyon megbízhatatlan vagy,
és születésedtől fogva törvényszegőnek hívnak.

verse #9

De a nevemért türtőztetem a haragom,
a dicséretemért fékezem magam,
és nem végzek veled.

verse #10

Megtisztítottalak, de nem úgy, mint az ezüstöt.
Kipróbáltalak a nyomorúság olvasztókemencéjében.

verse #11

Magamért, önmagamért cselekszem,
hiszen hogy hagyhatnám, hogy megszentségtelenítsenek?
Senki másnak nem adom dicsőségemet.

verse #12

Hallgass rám, ó, Jákob, és Izrael, akit elhívtam!
Én ugyanaz vagyok. Én vagyok az első, és az utolsó is én vagyok.

verse #13

A saját kezemmel raktam le a föld alapját,
és jobb kezemmel feszítettem ki az eget.
Amikor kiáltok nekik, egyszerre készen állnak.

verse #14

Gyűljetek egybe mind, és figyeljetek!
Ki jelentette be közülük ezeket?
Jehova szereti őt.

Ő azt teszi Babilonnal, ami tetszik neki,
és karja lesújt a káldeusokra.

verse #15

Én, én beszéltem. El is hívtam őt.
Elhoztam, és sikeres lesz útja.

verse #16

Gyertek közel hozzám! Halljátok meg ezt!
Már a kezdetektől fogva nem titokban beszéltem.
Én ott voltam, amikor kezdett beteljesedni.”
És most a legfőbb Úr, Jehova küldött engem, és a szellemét is.

verse #17

Ezt mondja Jehova, a te megváltód, Izrael szentje:

„Én, Jehova, vagyok a te Istened,
aki arra tanítalak, ami javadra válik,
aki azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell.

verse #18

Bárcsak odafigyelnél a parancsaimra!

Akkor olyan lenne békéd, mint egy folyó,
és igazságosságod, mint a tenger habjai.

verse #19

Utódod annyi volna, mint a homok,
és leszármazottad, mint a homokszemek.
A nevüket sosem törölnék el vagy semmisítenék meg.”

verse #20

Menjetek ki Babilonból!
Fussatok a káldeusoktól!
Örömkiáltással jelentsétek be! Hirdessétek!
Ismertessétek a föld végső határáig!
Mondjátok: „Megváltotta Jehova az ő szolgáját, Jákobot!

verse #21

Nem szomjaztak meg, amikor elhagyatott helyeken vitte át őket.

A sziklából fakasztott nekik vizet,
és sziklát hasított szét, hogy ömöljön belőle a víz.”

verse #22

„Nincs béke a gonoszoknak” – ezt mondja Jehova.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66