chapter 1
Dávid király pedig megöregedett, és elteltek fölötte az évek. Betakargatták ugyan ruhákkal, de nem tudott fölmelegedni.
Ezt mondták hát neki a szolgái: „Engedd meg, urunk, királyunk, hogy egy lányt, egy szüzet keressünk. Ő majd gondoz téged, és a karjaidban fekszik, hogy fölmelegedjen urunk, a király.”
Egész Izraelt bejárták, hogy találjanak egy gyönyörű lányt. Így találtak rá a sunemi Abiságra, és bevitték a királyhoz.
A lány rendkívül szép volt. Ő lett a király gondozója, és szolgált neki. De a királynak nem volt vele nemi kapcsolata.
Mindeközben Adónia, Haggit fia felfuvalkodott, és ezt mondta: „Én leszek a király!” Szerzett magának egy szekeret, és lovasokat is, meg 50 embert, hogy előtte fussanak.
Ám az apja soha nem akart vele összetűzésbe kerülni, ezért nem mondta neki: „Miért tetted ezt?” Ráadásul igen jóképű volt, és az anyja Absolon után szülte őt.
Adónia tárgyalni kezdett Joábbal, Céruja fiával, és Abjátár pappal, azok meg segítséget nyújtottak neki, és támogatták őt.
De Cádók pap és Benája, Jójada fia, meg Nátán próféta, Simei, Réi és Dávid kiemelkedő harcosai nem támogatták Adóniát.
Adónia aztán juhokat, marhákat és hizlalt állatokat áldozott a Zohélet-kőnél, amely az Én-Rógel közelében van, és meghívta minden testvérét, a király fiait, és Júda minden emberét, a király szolgáit.
De Nátán prófétát, Benáját, a kiemelkedő harcosokat és Salamont, a testvérét nem hívta meg.
Nátán ekkor így szólt Betsabéhoz, Salamon anyjához: „Nem hallottad, hogy Adónia, Haggit fia király lett, és urunk, Dávid mit sem tud erről?
Most azért kérlek, gyere, hadd adjak neked tanácsot. Így megmentheted az életedet, és fiadnak, Salamonnak az életét.
Menj be Dávid királyhoz, és így szólj hozzá: »Nemde te esküdtél meg, uram, királyom, a te szolgálólányodnak ilyen szavakkal: ’Fiad, Salamon lesz utánam a király, és ő fog a trónomon ülni.’ Akkor miért Adónia lett a király?«
Miközben beszélsz majd a királlyal, én is bemegyek utánad, és megerősítem a szavaidat.”
Betsabé tehát bement a királyhoz, a hálószobájába. A király már nagyon idős volt, és a sunemi Abiság állt a szolgálatára.
Akkor Betsabé mélyen meghajolt, és leborult a király előtt. A király pedig így szólt: „Mit szeretnél?”
Ő ezt válaszolta: „Uram, te esküdtél meg Jehova Istenedre a te szolgálólányodnak: »Fiad, Salamon lesz utánam a király, és ő fog a trónomon ülni.«
De most Adónia lett a király, és az én uram, a király mit sem tud erről.
Rengeteg bikát, hizlalt állatot és juhot áldozott. Meghívta a király minden fiát, Abjátár papot és a hadsereg vezérét, Joábot is. De Salamont, a te szolgádat, nem hívta meg.
És most, uram, királyom, egész Izrael szeme rajtad van, hogy megmondd nekik, ki fog az én uramnak, a királynak a trónján ülni őutána.
Máskülönben amint uram, királyom meghal, engem is, és Salamon fiamat is árulónak fognak tekinteni.”
Még beszélt a királlyal, amikor megjött Nátán próféta.
Nyomban szóltak hát a királynak: „Itt van Nátán próféta!” Nátán bement a király elé, és arcra borult előtte,
majd így szólt: „Uram, királyom, te mondtad, hogy Adónia lesz utánad a király, és ő fog a trónodon ülni?
Mert ő ma lement, hogy sok bikát, hizlalt állatot és juhot áldozzon, és meghívta a király minden fiát meg a hadsereg vezéreit és Abjátár papot. Ott esznek-isznak vele, és ezt mondogatják: »Éljen sokáig Adónia király!«
De engem, a te szolgádat, és Cádók papot meg Benáját, Jójada fiát, és Salamont, a te szolgádat nem hívta meg.
Vajon uram, a király adott engedélyt erre, anélkül hogy tudatta volna a te szolgáddal, hogy ki üljön uramnak, a királynak a trónján őutána?”
Dávid király ekkor ezt mondta: „Hívjátok ide Betsabét!” Ő be is ment, és megállt a király előtt.
A király pedig megesküdött: „Olyan biztos az, mint hogy él Jehova, aki megszabadított engem minden nyomorúságból,
hogy úgy cselekszem a mai napon, amiképpen megesküdtem neked Jehovára, Izrael Istenére: »Fiad, Salamon lesz utánam a király, és ő fog a trónomon ülni helyettem.«”
Betsabé akkor mélyen meghajolt, leborult a király előtt, és ezt mondta: „Éljen az én uram, Dávid király örökké!”
Dávid király azonnal meg is parancsolta: „Hívjátok ide hozzám Cádók papot, Nátán prófétát és Benáját, Jójada fiát.” Ezek tehát bementek a király elé.
A király ezt mondta nekik: „Vegyétek magatok mellé uratok szolgáit, ültessétek Salamon fiamat az öszvéremre, és vigyétek le a Gihonhoz.
Ott Cádók pap és Nátán próféta kenje fel őt Izrael királyává. Aztán fújjátok meg a kürtöt, és mondjátok: »Éljen sokáig Salamon király!«
Aztán vonuljatok mögötte, ő pedig jöjjön be, és üljön a trónomra. Ő lesz a király helyettem, és őt fogom megbízni azzal, hogy Izrael és Júda vezetője legyen.”
Benája, Jójada fia nyomban ezt mondta a királynak: „Ámen! Erősítse meg ezt Jehova, uram, királyom Istene!
Amiképpen urammal, a királlyal volt Jehova, úgy legyen Salamonnal is, és tegye a trónját még dicsőségesebbé, mint uramnak, Dávid királynak a trónját!”
Lement hát Cádók pap, Nátán próféta, Benája, Jójada fia, a kereteusok meg a peleteusok, és felültették Salamont Dávid király öszvérére, majd elvitték a Gihonhoz.
Cádók pap ekkor előhozta az olajosszarut a sátorból, és felkente Salamont. Megfújták a kürtöt, és az egész nép kiáltozni kezdett: „Éljen sokáig Salamon király!”
Ezután az egész nép mögötte vonult. Miközben felfelé mentek, fuvoláztak, és annyira ujjongtak, hogy a föld is beleremegett.
Adónia és a vele levő meghívottak mind meghallották ezt, miután végeztek az evéssel. Joáb a kürtszó hallatán ezt kérdezte: „Mi ez a nagy hangzavar a városban?”
Még beszélt, amikor megérkezett Jonatán, Abjátár pap fia. Adónia akkor így szólt: „Gyere be, mert jó ember vagy, és biztosan jó hírt hozol.”
De Jonatán ezt válaszolta Adóniának: „Hát nem éppen! Urunk, Dávid király Salamont tette királlyá.
A király elküldte vele Cádók papot, Nátán prófétát, Benáját, Jójada fiát, és a kereteusokat meg a peleteusokat, és felültették őt a király öszvérére.
Akkor Cádók pap és Nátán próféta felkenték őt királlyá a Gihonnál. Onnan aztán felmentek ujjongva, és most fel van bolydulva a város. Ez volt a hangzavar, amit hallottatok.
Sőt, Salamon már el is foglalta a királyi trónt.
És még valami: a király szolgái bementek, hogy kifejezzék jókívánságaikat urunknak, Dávid királynak: »Tegye Istened Salamon nevét tiszteletre méltóbbá a te nevednél, és trónját dicsőségesebbé a te trónodnál!« A király erre meghajolt az ágyán.
Ezt mondta a király: »Dicsőség Jehovának, Izrael Istenének, aki adott ma valakit, hogy a trónomon üljön, és megengedte, hogy lássam ezt!«”
Erre mindazok, akiket Adónia meghívott, megrémültek. Fogták magukat, és mindegyikük ment a maga útjára.
Adónia is félt Salamon miatt, így hát elment, és megragadta az oltár szarvait.
Salamonnak ezt jelentették: „Adónia fél Salamon királytól. Megfogta az oltár szarvait, és ezt mondja: »Előbb esküdjön meg nekem Salamon király, hogy nem hányja kardélre a szolgáját!«”
Salamon erre ezt mondta: „Ha derék ember módjára viselkedik, egyetlen hajszála sem görbül meg, de ha valami rosszat tesz, akkor meg kell halnia.”
Salamon király tehát elküldött érte, hogy lehozzák őt az oltártól. Adónia aztán odajött, és meghajolt Salamon király előtt, Salamon pedig így szólt hozzá: „Menj haza!”
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly