⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

A királyok első könyve

1. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Dávid király pedig megöregedett, és elteltek fölötte az évek. Betakargatták ugyan ruhákkal, de nem tudott fölmelegedni.


2. vers

Ezt mondták hát neki a szolgái: „Engedd meg, urunk, királyunk, hogy egy lányt, egy szüzet keressünk. Ő majd gondoz téged, és a karjaidban fekszik, hogy fölmelegedjen urunk, a király.”


3. vers

Egész Izraelt bejárták, hogy találjanak egy gyönyörű lányt. Így találtak rá a sunemi Abiságra, és bevitték a királyhoz.


4. vers

A lány rendkívül szép volt. Ő lett a király gondozója, és szolgált neki. De a királynak nem volt vele nemi kapcsolata.


5. vers

Mindeközben Adónia, Haggit fia felfuvalkodott, és ezt mondta: „Én leszek a király!” Szerzett magának egy szekeret, és lovasokat is, meg 50 embert, hogy előtte fussanak.


6. vers

Ám az apja soha nem akart vele összetűzésbe kerülni, ezért nem mondta neki: „Miért tetted ezt?” Ráadásul igen jóképű volt, és az anyja Absolon után szülte őt.


7. vers

Adónia tárgyalni kezdett Joábbal, Céruja fiával, és Abjátár pappal, azok meg segítséget nyújtottak neki, és támogatták őt.


8. vers

De Cádók pap és Benája, Jójada fia, meg Nátán próféta, Simei, Réi és Dávid kiemelkedő harcosai nem támogatták Adóniát.


9. vers

Adónia aztán juhokat, marhákat és hizlalt állatokat áldozott a Zohélet-kőnél, amely az Én-Rógel közelében van, és meghívta minden testvérét, a király fiait, és Júda minden emberét, a király szolgáit.


10. vers

De Nátán prófétát, Benáját, a kiemelkedő harcosokat és Salamont, a testvérét nem hívta meg.


11. vers

Nátán ekkor így szólt Betsabéhoz, Salamon anyjához: „Nem hallottad, hogy Adónia, Haggit fia király lett, és urunk, Dávid mit sem tud erről?


12. vers

Most azért kérlek, gyere, hadd adjak neked tanácsot. Így megmentheted az életedet, és fiadnak, Salamonnak az életét.


13. vers

Menj be Dávid királyhoz, és így szólj hozzá: »Nemde te esküdtél meg, uram, királyom, a te szolgálólányodnak ilyen szavakkal: ’Fiad, Salamon lesz utánam a király, és ő fog a trónomon ülni.’ Akkor miért Adónia lett a király?«


14. vers

Miközben beszélsz majd a királlyal, én is bemegyek utánad, és megerősítem a szavaidat.”


15. vers

Betsabé tehát bement a királyhoz, a hálószobájába. A király már nagyon idős volt, és a sunemi Abiság állt a szolgálatára.


16. vers

Akkor Betsabé mélyen meghajolt, és leborult a király előtt. A király pedig így szólt: „Mit szeretnél?”


17. vers

Ő ezt válaszolta: „Uram, te esküdtél meg Jehova Istenedre a te szolgálólányodnak: »Fiad, Salamon lesz utánam a király, és ő fog a trónomon ülni.«


18. vers

De most Adónia lett a király, és az én uram, a király mit sem tud erről.


19. vers

Rengeteg bikát, hizlalt állatot és juhot áldozott. Meghívta a király minden fiát, Abjátár papot és a hadsereg vezérét, Joábot is. De Salamont, a te szolgádat, nem hívta meg.


20. vers

És most, uram, királyom, egész Izrael szeme rajtad van, hogy megmondd nekik, ki fog az én uramnak, a királynak a trónján ülni őutána.


21. vers

Máskülönben amint uram, királyom meghal, engem is, és Salamon fiamat is árulónak fognak tekinteni.”


22. vers

Még beszélt a királlyal, amikor megjött Nátán próféta.


23. vers

Nyomban szóltak hát a királynak: „Itt van Nátán próféta!” Nátán bement a király elé, és arcra borult előtte,


24. vers

majd így szólt: „Uram, királyom, te mondtad, hogy Adónia lesz utánad a király, és ő fog a trónodon ülni?


25. vers

Mert ő ma lement, hogy sok bikát, hizlalt állatot és juhot áldozzon, és meghívta a király minden fiát meg a hadsereg vezéreit és Abjátár papot. Ott esznek-isznak vele, és ezt mondogatják: »Éljen sokáig Adónia király!«


26. vers

De engem, a te szolgádat, és Cádók papot meg Benáját, Jójada fiát, és Salamont, a te szolgádat nem hívta meg.


27. vers

Vajon uram, a király adott engedélyt erre, anélkül hogy tudatta volna a te szolgáddal, hogy ki üljön uramnak, a királynak a trónján őutána?”


28. vers

Dávid király ekkor ezt mondta: „Hívjátok ide Betsabét!” Ő be is ment, és megállt a király előtt.


29. vers

A király pedig megesküdött: „Olyan biztos az, mint hogy él Jehova, aki megszabadított engem minden nyomorúságból,


30. vers

hogy úgy cselekszem a mai napon, amiképpen megesküdtem neked Jehovára, Izrael Istenére: »Fiad, Salamon lesz utánam a király, és ő fog a trónomon ülni helyettem.«”


31. vers

Betsabé akkor mélyen meghajolt, leborult a király előtt, és ezt mondta: „Éljen az én uram, Dávid király örökké!”


32. vers

Dávid király azonnal meg is parancsolta: „Hívjátok ide hozzám Cádók papot, Nátán prófétát és Benáját, Jójada fiát.” Ezek tehát bementek a király elé.


33. vers

A király ezt mondta nekik: „Vegyétek magatok mellé uratok szolgáit, ültessétek Salamon fiamat az öszvéremre, és vigyétek le a Gihonhoz.


34. vers

Ott Cádók pap és Nátán próféta kenje fel őt Izrael királyává. Aztán fújjátok meg a kürtöt, és mondjátok: »Éljen sokáig Salamon király!«


35. vers

Aztán vonuljatok mögötte, ő pedig jöjjön be, és üljön a trónomra. Ő lesz a király helyettem, és őt fogom megbízni azzal, hogy Izrael és Júda vezetője legyen.”


36. vers

Benája, Jójada fia nyomban ezt mondta a királynak: „Ámen! Erősítse meg ezt Jehova, uram, királyom Istene!


37. vers

Amiképpen urammal, a királlyal volt Jehova, úgy legyen Salamonnal is, és tegye a trónját még dicsőségesebbé, mint uramnak, Dávid királynak a trónját!”


38. vers

Lement hát Cádók pap, Nátán próféta, Benája, Jójada fia, a kereteusok meg a peleteusok, és felültették Salamont Dávid király öszvérére, majd elvitték a Gihonhoz.


39. vers

Cádók pap ekkor előhozta az olajosszarut a sátorból, és felkente Salamont. Megfújták a kürtöt, és az egész nép kiáltozni kezdett: „Éljen sokáig Salamon király!”


40. vers

Ezután az egész nép mögötte vonult. Miközben felfelé mentek, fuvoláztak, és annyira ujjongtak, hogy a föld is beleremegett.


41. vers

Adónia és a vele levő meghívottak mind meghallották ezt, miután végeztek az evéssel. Joáb a kürtszó hallatán ezt kérdezte: „Mi ez a nagy hangzavar a városban?”


42. vers

Még beszélt, amikor megérkezett Jonatán, Abjátár pap fia. Adónia akkor így szólt: „Gyere be, mert jó ember vagy, és biztosan jó hírt hozol.”


43. vers

De Jonatán ezt válaszolta Adóniának: „Hát nem éppen! Urunk, Dávid király Salamont tette királlyá.


44. vers

A király elküldte vele Cádók papot, Nátán prófétát, Benáját, Jójada fiát, és a kereteusokat meg a peleteusokat, és felültették őt a király öszvérére.


45. vers

Akkor Cádók pap és Nátán próféta felkenték őt királlyá a Gihonnál. Onnan aztán felmentek ujjongva, és most fel van bolydulva a város. Ez volt a hangzavar, amit hallottatok.


46. vers

Sőt, Salamon már el is foglalta a királyi trónt.


47. vers

És még valami: a király szolgái bementek, hogy kifejezzék jókívánságaikat urunknak, Dávid királynak: »Tegye Istened Salamon nevét tiszteletre méltóbbá a te nevednél, és trónját dicsőségesebbé a te trónodnál!« A király erre meghajolt az ágyán.


48. vers

Ezt mondta a király: »Dicsőség Jehovának, Izrael Istenének, aki adott ma valakit, hogy a trónomon üljön, és megengedte, hogy lássam ezt!«”


49. vers

Erre mindazok, akiket Adónia meghívott, megrémültek. Fogták magukat, és mindegyikük ment a maga útjára.


50. vers

Adónia is félt Salamon miatt, így hát elment, és megragadta az oltár szarvait.


51. vers

Salamonnak ezt jelentették: „Adónia fél Salamon királytól. Megfogta az oltár szarvait, és ezt mondja: »Előbb esküdjön meg nekem Salamon király, hogy nem hányja kardélre a szolgáját!«”


52. vers

Salamon erre ezt mondta: „Ha derék ember módjára viselkedik, egyetlen hajszála sem görbül meg, de ha valami rosszat tesz, akkor meg kell halnia.”


53. vers

Salamon király tehát elküldött érte, hogy lehozzák őt az oltártól. Adónia aztán odajött, és meghajolt Salamon király előtt, Salamon pedig így szólt hozzá: „Menj haza!”

Fejezetek:


Könyvek