⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Ezékiel
1. fejezet
1. vers
A 30. évben, a 4. hónap 5. napján, amikor a száműzöttek között voltam a Kébár folyónál, megnyílt az ég, és Istentől jövő látomásokat kezdtem látni.
2. vers
A hónap 5. napján – mégpedig Joákin király száműzetésének 5. évében –
3. vers
Jehova üzenetet küldött Ezékielnek, Búzi pap fiának a káldeusok földjén, a Kébár folyónál. Ott Jehova ereje elkezdett működni rajta.
4. vers
Miközben figyeltem, láttam, hogy fergeteges szél közeledik északról, valamint nagy felhőtömeg és fel-fellobbanó tűz, melyet ragyogó fényesség vesz körül, a tűz közepében pedig mintha valami arany-ezüst ötvözet tündökölt volna.
5. vers
A közepében négy élő teremtménynek látszó valami volt, melyek kinézetre emberhez hasonlítottak.
6. vers
Mindegyiknek négy arca és négy szárnya volt.
7. vers
Lábuk egyenes volt, és talpuk a borjú talpához hasonlított; úgy csillogtak, mint a csiszolt réz izzó fénye.
8. vers
A szárnyaik alatt mind a négy oldalukon emberi kezek voltak, és mind a négyüknek voltak arcai és szárnyai.
9. vers
A szárnyaik összeértek. Nem fordultak el menet közben, mindegyik egyenesen haladt előre.
10. vers
Az arcaik így néztek ki: mind a négynek volt egy-egy emberarca, továbbá oroszlánarca jobb felől, bikaarca bal felől, és sasarca is volt mind a négynek.
11. vers
Ilyenek voltak az arcaik. Szárnyaik pedig ki voltak terjesztve fölöttük. Mindegyiknek kettő volt, amelyek összeértek, és kettő, amelyek befedték a testüket.
12. vers
Mindegyik egyenesen haladt előre, arra, amerre a szellem akarta, hogy menjenek. Nem fordultak el, amint mentek.
13. vers
Az élő teremtmények úgy néztek ki, mint a tűzben égő szén. Égő fáklyákra emlékeztető valami mozgott ide-oda az élő teremtmények között, a tűzből pedig villámok csaptak ki.
14. vers
Úgy jöttek-mentek az élő teremtmények, mint a villám.
15. vers
Amint néztem az élő teremtményeket, láttam, hogy egy-egy kerék van a földön mindegyik négyarcú élő teremtmény mellett.
16. vers
Az egész kerék úgy ragyogott, mint a krizolit; ugyanúgy nézett ki mind a négy. A kerekek szerkezete olyan volt, mintha kerék lett volna a kerékben.
17. vers
Amikor mozogtak, mind a négy irányba tudtak haladni, anélkül hogy elfordultak volna menet közben.
18. vers
A kerekek félelmet keltően magasak voltak, és mind a négy keréknek a talpai körös-körül tele voltak szemekkel.
19. vers
Amikor az élő teremtmények mozogtak, a kerekek velük mozogtak, és amikor az élő teremtmények fölemelkedtek a földről, a kerekek is fölemelkedtek.
20. vers
Arra mentek, amerre a szellem akarta, hogy menjenek, bárhová ment is a szellem. A kerekek az élő teremtményekkel együtt felemelkedtek, mert az élő teremtményeken működő szellem a kerekeken is működött.
21. vers
Amikor azok mozogtak, ezek is mozogtak, amikor azok megálltak, ezek is megálltak. És amikor fölemelkedtek a földről, a kerekek is velük együtt fölemelkedtek, mert az élő teremtményeken működő szellem a kerekeken is működött.
22. vers
Az élő teremtmények feje fölött valami mennyezetféle volt kiterjesztve, amely lenyűgözően szikrázott, mint a jég.
23. vers
A mennyezet alatt a szárnyaik egyenesen álltak, egymás felé nézve. Mindegyiknek két szárnya volt, amellyel befedte egyik oldalról, és két szárnya, amellyel befedte másik oldalról a testét.
24. vers
Amikor hallottam szárnyaik hangját, az a sebesen folyó vizekéhez hasonlított, a Mindenható hangjához. Amikor mozogtak, annak hangja egy hadsereg hangjához hasonlított. Amikor megálltak, leeresztették a szárnyaikat.
25. vers
Hang hallatszott a fejük fölött levő mennyezet feletti rész felől. (Amikor megálltak, leeresztették a szárnyaikat.)
26. vers
A fejük fölött levő mennyezet fölött valami zafírkőféle látszott, trónhoz hasonló. Fenn a trónon pedig olyasvalaki ült, aki kinézetre emberhez hasonlított.
27. vers
És láttam valamit, ami az arany-ezüst ötvözethez hasonlóan ragyogott, ami a derekának tűnő résznél és attól fölfelé úgy fénylett, mint a tűz. A derekától lefelé pedig valami tűzfélét láttam. Olyan ragyogás vette őt körül,
28. vers
mint amilyen a felhőben megjelenő szivárványé egy esős napon. Így nézett ki a ragyogó fény körös-körül. Jehova dicsőségéhez hasonlított. Amikor megláttam ezt, arcra borultam, és hallottam valakinek a hangját, aki beszélt.
Könyvek
