47. fejezet
Majd visszavezetett engem a templom bejáratához, és láttam, hogy víz folyik ki a templom küszöbe alól kelet felé, mert a templom keletre nézett. A víz pedig a templom jobb oldalától folyt lefelé, az oltártól délre.
Aztán kivezetett engem az északi kapu útján. Kivitt, és elvitt a keletre néző külső kapuhoz, és láttam, hogy víz csörgedezik a jobb oldalról.
Amikor a férfi kiment kelet felé mérőzsinórral a kezében, lemért 1000 könyököt, és átvezetett a vízen; bokáig ért a víz.
Ismét lemért ezret, majd átvezetett a vízen; térdig ért a víz.
Újra lemért ezret, és átvezetett; ekkor már csípőig ért a víz.
Amikor újabb ezret lemért, folyó volt már, amelyen nem tudtam átmenni, mert olyan mély volt a víz, hogy úszni kellett volna benne. Folyó lett, amelyen nem lehetett átmenni.
Akkor ezt kérdezte tőlem: „Láttad ezt, embernek fia?”
Aztán kivezetett, vissza a folyó partjára.
Amikor visszatértem, láttam, hogy a folyó mindkét partján igen sok fa van.
Majd így szólt hozzám: „Ez a víz a keleti tájékra tart, lefolyik az Arabán keresztül, és a tengerbe ömlik. Mikor a tengerbe jut, meggyógyul annak vize.
Ahová csak eljut a folyó, ott nyüzsögni fognak az élőlények. Igen sok hal lesz, mert ez a víz eljut oda. A tengervíz meggyógyul, és ahová a folyó eljut, ott minden élni fog.
Halászok fognak állni mellette Én-Geditől egészen Én-Eglaimig, ahol vonóhálók szárítóhelye lesz. Bőséggel lesz benne sokféle hal, mint ahogy a Nagy-tengerben.
Ingoványai és mocsarai is lesznek, de ezek nem fognak meggyógyulni. Elárasztja őket a só.
A folyó mindkét partján mindenféle fák nőnek majd, hogy eledelt adjanak. Leveleik nem száradnak el, és a gyümölcsük sem fogy el. Minden hónapban megtermik gyümölcsüket, mert a szentélyből fakadó víz táplálja őket. Gyümölcsük táplálékul szolgál, és leveleik gyógyítanak.”
Így szól a legfőbb Úr, Jehova: „Ezt a területet jelöljétek ki örökségül Izrael 12 törzsének, és két rész föld legyen Józsefé.
Örökölni fogjátok azt, és egyenlő részt kaptok belőle. Megesküdtem, hogy ősapáitoknak adom ezt a földet, és most ki lesz az jelölve nektek örökségül.
Ez az ország határa az északi oldalon: a Nagy-tengertől a Hetlonba vivő úton Cedád,
Hamát, Beróta és Szibraim felé – amely Damaszkusz területe és Hamát területe között van – Hácer-Hattikonig, amely Haurán határánál van.
A határ tehát a tengertől Hacar-Énónig húzódik Damaszkusz határa mellett észak felé és Hamát határa mellett. Ez az északi határ.
A keleti oldal a Haurán és Damaszkusz közötti területen helyezkedik el, és a Jordán mentén, Gileád és Izrael földje között. A határtól a keleti tengerig mérjétek. Ez a keleti határ.
A déli határ Támártól Meribat-Kádes vizeiig húzódik, majd a völgytől a Nagy-tengerig. Ez a déli határ.
A nyugati oldalon van a Nagy-tenger, a határtól fölfelé a Lebó-Hamáttal átellenben lévő helyig. Ez a nyugati határ.”
„Osszátok fel magatok között ezt az országot, Izrael 12 törzse között.
Osszátok el örökségül magatok és a köztetek élő bevándorlók között, akiknek gyermekeik születtek azóta, hogy köztetek élnek. Olyanok legyenek ők nektek, mint az izraeliták közül valók. Veletek együtt jusson nekik örökség Izrael törzsei között.
Annak a törzsnek a területén adjatok a bevándorlónak örökséget, amelynek a területén letelepedett” – ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48