⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Ezékiel

8. fejezet


Fejezetek:


1. vers

A 6. évben, a 6. hónap 5. napján, amikor a házamban ültem, és Júda vénei előttem ültek, a legfőbb Úr, Jehova ereje működni kezdett rajtam.


2. vers

Miközben figyeltem, egy tűzhöz hasonló valamit láttam. A derekának tűnő résztől lefelé tűz volt, a derekától felfelé pedig úgy ragyogott, mint az arany-ezüst ötvözet izzó fénye.


3. vers

Akkor kinyújtott valami kézformát, és megragadott engem az egyik hajfürtömnél fogva. Egy szellem magával vitt a föld és az ég közé, és Istentől jövő látomásokban elvitt Jeruzsálembe, az északra néző belső kapu bejáratához. Ott állt a féltékenység bálványa, amely féltékenységre ingerel.


4. vers

És ott volt Izrael Istenének dicsősége; olyan jelenség, mint amilyet a völgyben láttam.


5. vers

Ekkor így szólt hozzám: „Embernek fia, kérlek, emeld föl tekintetedet észak felé.” Én erre fölemeltem a tekintetemet észak felé, és az oltár kapujától északra ott volt a féltékenységnek e bálványa a kapubejáróban.


6. vers

Azután ezt mondta nekem: „Embernek fia, látod-e, milyen szörnyű utálatosságokat művel itt Izrael népe, ami miatt messzire eltávolodom szentélyemtől? De fogsz még ezeknél borzasztóbb utálatosságokat is látni.”


7. vers

Majd elvitt az udvar bejáratához, ahol megláttam egy lyukat a falban.


8. vers

Így szólt hozzám: „Embernek fia! Kérlek, törd át magadnak a falat.” Én erre áttörtem a falat, és egy bejáratot láttam ott.


9. vers

Ezt mondta nekem: „Menj be, és nézd meg, milyen gonosz utálatosságokat művelnek itt.”


10. vers

Bementem hát, és körülnéztem, és mindenféle csúszómászónak és förtelmes állatnak a képmását láttam ott, és Izrael népének összes undorító bálványát; ezek körös-körül bele voltak vésve a falba.


11. vers

Izrael népének vénei közül 70 férfi állt előttük, és Jaazánja, Sáfán fia is ott állt közöttük. Mindegyiknek füstölő volt a kezében, és a füstölőszer illatos füstfelhője szállt fölfelé.


12. vers

Akkor így szólt hozzám: „Embernek fia! Látod-e, mit művelnek Izrael népének vénei a sötétben, mindegyikük a bálványokkal díszített belső szobáiban? Mert azt mondják: »Nem lát minket Jehova. Elhagyta Jehova az országot.«”


13. vers

Ezután így szólt hozzám: „Fogsz még ezeknél borzasztóbb utálatosságokat is látni, amiket művelnek.”


14. vers

És elvitt engem Jehova háza északi kapujának bejáratához, és láttam, hogy asszonyok ülnek ott, és Tammúz istent siratják.


15. vers

Ezt is mondta még nekem: „Láttad ezt, ó, embernek fia? Fogsz még ennél borzasztóbb utálatosságokat is látni.”


16. vers

És elvitt engem Jehova házának belső udvarába. Ott, Jehova templomának a bejáratánál, az előcsarnok és az oltár között, mintegy 25 férfi volt háttal Jehova templomának, és arcukkal keletre néztek; meghajoltak kelet felé, a nap előtt.


17. vers

Akkor így szólt hozzám: „Látod ezt, embernek fia? Hát Júda népének szemében olyan jelentéktelen dolog az, hogy ezeket az utálatosságokat cselekszik, erőszakkal töltik be az országot, és folyamatosan bosszantanak engem? Nézd, az orrom alá nyújtják az ágat!


18. vers

Ezért dühödt haraggal fogok cselekedni! Nem szánakozik majd a szemem, és könyörületet sem fogok érezni. Még ha hangosan kiáltanak is a fülembe, én nem hallgatom meg őket.”

Fejezetek:


Könyvek