⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Márk evangéliuma
1. fejezet
1. vers
Így kezdődik a Jézus Krisztusról, az Isten Fiáról szóló jó hír:
2. vers
Mint ahogy meg van írva Ézsaiás prófétánál: „(Elküldöm követemet előtted, aki előkészíti az utadat.)
3. vers
Valaki ezt kiáltja a pusztában: »Készítsétek elő Jehova útját! Tegyétek egyenessé az ösvényeit!«”
4. vers
Keresztelő János a pusztában volt, és hirdette az embereknek, hogy keresztelkedjenek meg a bűnök megbocsátásához vezető megbánás jelképeként.
5. vers
És kiment hozzá Júdea egész vidéke és Jeruzsálem minden lakója. Nyíltan megvallották a bűneiket, és ő megkeresztelte őket a Jordán folyóban.
6. vers
János teveszőr ruhát viselt, a derekán bőröv volt, és sáskát meg vadmézet evett.
7. vers
És ezt hirdette: „Olyasvalaki jön utánam, akinek nagyobb hatalma van, mint nekem, és nem vagyok méltó arra, hogy lehajoljak, és kioldjam a saruszíját.
8. vers
Én vízzel kereszteltelek titeket, ő pedig majd szent szellemmel fog keresztelni titeket.”
9. vers
Azokban a napokban történt, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és János megkeresztelte őt a Jordánban.
10. vers
És azonnal, ahogy feljött a vízből, látta, amint az ég megnyílik, és a szellem, mint egy galamb, leszáll rá.
11. vers
És hang hallatszott az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam; örömömet lelem benned.”
12. vers
A szellem pedig azonnal arra késztette, hogy menjen a pusztába.
13. vers
Így 40 napig a pusztában maradt, s eközben Sátán kísértette őt. Vadállatok között volt, de az angyalok szolgáltak neki.
14. vers
Miután Jánost letartóztatták, Jézus Galileába ment, hirdette Isten jó hírét,
15. vers
és ezt mondta: „Elérkezett a meghatározott idő, és már közel van Isten királysága. Bánjátok meg a bűneiteket, és higgyetek a jó hírben!”
16. vers
A Galileai-tenger partján járva meglátta Simont és annak testvérét, Andrást, amint kivetették hálóikat a tengerbe, ugyanis halászok voltak.
17. vers
Ekkor Jézus ezt mondta nekik: „Jöjjetek utánam, és én emberek halászaivá teszlek titeket.”
18. vers
Azok pedig rögtön otthagyták a hálóikat, és követték őt.
19. vers
Miután egy kissé továbbhaladt, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát, és annak testvérét, Jánost, amint épp a hálóikat javítgatták a csónakjukban,
20. vers
és habozás nélkül elhívta őket. Erre ők otthagyták az apjukat, Zebedeust a napszámosokkal a csónakban, és követték Jézust.
21. vers
És Kapernaumba mentek.
Ahogy megkezdődött a sabbat, Jézus bement a zsinagógába, és tanítani kezdett.
22. vers
És ámultak a tanítási módján, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, nem pedig úgy, mint az írástudók.
23. vers
Éppen akkor volt a zsinagógájukban egy ember, aki tisztátalan szellem befolyása alatt állt, és így kiabált:
24. vers
„Mit akarsz tőlünk, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Pontosan tudom, ki vagy: az Isten szentje!”
25. vers
Jézus azonban ráparancsolt: „Hallgass, és menj ki belőle!”
26. vers
A tisztátalan szellem pedig, miután rángást hozott rá, és teljes erejéből üvöltött, kiment belőle.
27. vers
Az emberek pedig mindnyájan annyira meg voltak döbbenve, hogy tanakodni kezdtek maguk között: „Mi ez? Új tanítás! Hatalommal parancsol még a tisztátalan szellemeknek is, és azok engedelmeskednek neki.”
28. vers
Így a róla szóló hír gyorsan elterjedt mindenfelé Galilea egész környékén.
29. vers
Ezután elhagyták a zsinagógát, s Jakabbal és Jánossal együtt Simon és András otthonába mentek.
30. vers
Simon anyósa pedig lázas betegen feküdt, és rögtön szóltak Jézusnak felőle.
31. vers
Ő odament hozzá, megfogta a kezét, és felsegítette őt. Az asszonynak elmúlt a láza, és kiszolgálta őket.
32. vers
Miután leszállt az este, és a nap már lenyugodott, kezdték odavinni hozzá mindazokat, akik betegek voltak, és akiket megszálltak a démonok;
33. vers
és az egész város összegyűlt közvetlenül az ajtónál.
34. vers
Így sokakat meggyógyított, akik különféle betegségekben szenvedtek, és sok démont kiűzött, de nem engedte a démonokat beszélni, mert azok tudták, hogy ő a Krisztus.
35. vers
Kora reggel, amikor még sötét volt, felkelt, kiment, egy elhagyatott helyre távozott, és ott imádkozni kezdett.
36. vers
Simon és a vele levők azonban utánasiettek,
37. vers
megtalálták, és ezt mondták neki: „Mindenki téged keres.”
38. vers
De ő így szólt hozzájuk: „Menjünk valahova máshova, a közeli kisvárosokba, hogy ott is prédikáljak, mert ezért jöttem.”
39. vers
El is ment, és szerte egész Galileában prédikált a zsinagógákban, és kiűzte a démonokat.
40. vers
Odament hozzá egy leprás is, és könyörgött, sőt térdre borult, úgy mondta neki: „Ha akarod, meg tudsz tisztítani.”
41. vers
Erre megszánta, kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt hozzá: „Akarom! Tisztulj meg!”
42. vers
A férfi pedig azonnal kigyógyult a leprából, és megtisztult.
43. vers
Majd Jézus szigorúan ráparancsolt, és rögtön elküldte,
44. vers
ezt mondva neki: „Nehogy elmondd ezt bárkinek is! De menj, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel a megtisztulásodért azt, amit Mózes előírt, hogy lássák a papok, hogy meggyógyultál.”
45. vers
Ám az, miután elment, kezdte széles körben híresztelni a dolgot, és mindenfelé terjeszteni, úgyhogy Jézus nyilvánosan már nem mehetett be egy városba sem, ezért inkább kint maradt, elhagyatott helyeken. De azért továbbra is jöttek hozzá mindenfelől.
Könyvek
