⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Márk evangéliuma

8. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Azokban a napokban ismét nagy tömeg volt ott, és nem volt mit enniük. Ezért Jézus magához hívta a tanítványait, és így szólt hozzájuk:


2. vers

„Szánalmat érzek a sokaság iránt, mert már három napja velem vannak, és nincs mit enniük.


3. vers

Ha éhesen küldöm őket haza, még összeesnek az úton, hiszen némelyek közülük messziről jöttek.”


4. vers

A tanítványai azonban így válaszoltak neki: „Honnan fog bárki is ezen a félreeső helyen elegendő kenyeret szerezni, hogy jóllakassa ezeket az embereket?”


5. vers

Erre megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Ők ezt mondták: „Hét.”


6. vers

Ekkor arra utasította a sokaságot, hogy telepedjenek le a földre. Majd vette a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta azokat a tanítványainak, hogy tegyék eléjük, ők pedig a sokaság elé tették.


7. vers

Volt néhány kisebb haluk is, és miután megáldotta ezeket, azt mondta nekik, hogy ezeket is tegyék eléjük.


8. vers

Így hát ettek, és jóllaktak, a maradékot pedig összeszedték, és hét nagy kosár telt meg.


9. vers

Mintegy 4000-en voltak ott. Aztán elküldte őket.


10. vers

Azonnal csónakba szállt a tanítványaival, és Dalmanuta vidékére jutott.


11. vers

A farizeusok itt odajöttek hozzá, és vitatkozni kezdtek vele, égből való jelt követelve tőle, hogy próbára tegyék.


12. vers

Így hát mélyet sóhajtott, és ezt mondta: „Miért akar jelt ez a nemzedék? Biztosak lehettek benne, hogy nem kap jelet ez a nemzedék.”


13. vers

Azzal otthagyta őket, ismét csónakba szállt, és elment a túlsó partra.


14. vers

Ám elfelejtettek kenyeret vinni magukkal, és csupán egyetlen kenyér volt náluk a csónakban.


15. vers

Ő pedig félreérthetetlenül így figyelmeztette őket: „Tartsátok nyitva a szemeteket; óvakodjatok a farizeusok kovászától és Heródes kovászától!”


16. vers

Így hát beszélgetni kezdtek egymással arról, hogy nincs kenyerük.


17. vers

Észrevéve ezt, így szólt hozzájuk: „Miért beszélgettek arról, hogy nincs kenyeretek? Még mindig nem fogjátok fel, és nem értitek? Továbbra sem fogadja be a szívetek?


18. vers

»Van szemetek, és mégsem láttok; van fületek, és mégsem hallotok?« Hát nem emlékeztek,


19. vers

hogy amikor megtörtem az öt kenyeret az 5000-nek, hány kosarat szedtetek tele maradékkal?” Ezt mondták neki: „Tizenkettőt.”


20. vers

„Amikor megtörtem a hét kenyeret a 4000-nek, hány nagy kosarat szedtetek tele maradékkal?” Ezt mondták neki: „Hetet.”


21. vers

Erre így szólt hozzájuk: „Még mindig nem értitek, miről van szó?”


22. vers

Azután megérkeztek Betsaidába. Itt odavittek hozzá egy vakot, és könyörögtek, hogy érintse meg.


23. vers

Ő pedig kézen fogta a vakot, és kivezette a falun kívülre. Miután a szemére köpött, rátette a kezét, és megkérdezte tőle: „Látsz valamit?”


24. vers

A férfi feltekintett, és ezt mondta: „Embereket látok, de úgy néznek ki, mintha fák lennének, melyek járkálnak.”


25. vers

Akkor ismét rátette a kezét a férfi szemére, és az tisztán látott. Rendbe jött a látása, és mindent jól látott.


26. vers

Így aztán hazaküldte, de ezt mondta: „Ne menj be a faluba!”


27. vers

Jézus és a tanítványai pedig elindultak Cezárea Filippi falvaiba, és útközben kérdezgetni kezdte a tanítványaitól: „Kinek mondanak engem az emberek?”


28. vers

Ők ezt mondták neki: „Keresztelő Jánosnak, mások meg Illésnek, megint mások a próféták egyikének.”


29. vers

Erre megkérdezte őket: „És szerintetek ki vagyok?” Péter így válaszolt neki: „Te vagy a Krisztus.”


30. vers

Erre ő szigorúan megparancsolta nekik, hogy senkinek se beszéljenek őróla.


31. vers

Azt is magyarázni kezdte nekik, hogy az Emberfiának sok szenvedést kell átélnie, és el kell hogy vessék a vének, a magas rangú papok és az írástudók, és meg kell hogy öljék, és három nappal később fel kell támadnia.


32. vers

Jézus teljesen nyíltan beszélt nekik erről. Péter azonban félrevonta, és rászólt.


33. vers

Ekkor Jézus megfordult, a tanítványaira tekintett, és rendreutasította Pétert, ezt mondva: „Távozz tőlem, Sátán! Mert nem úgy gondolkodsz, ahogy Isten, hanem úgy, ahogy az emberek.”


34. vers

Ekkor magához hívta a sokaságot meg a tanítványait, és ezt mondta nekik: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a kínoszlopát, és állandóan kövessen engem.


35. vers

Mert aki meg akarja menteni az életét, el fogja veszíteni azt, aki azonban elveszíti az életét énértem és a jó hírért, meg fogja menteni azt.


36. vers

Hiszen mi haszna lesz abból az embernek, ha az egész világot megnyeri, de az életét elveszti?


37. vers

Csakugyan, mit adna az ember cserébe az életéért?


38. vers

Mert aki szégyell engem és a szavaimat ebben a házasságtörő és bűnös nemzedékben, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor megérkezik Atyjának dicsőségében a szent angyalokkal.”

Fejezetek:


Könyvek