⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

Márk evangéliuma

capítulo 8


Capítulos:


verso 1

Azokban a napokban ismét nagy tömeg volt ott, és nem volt mit enniük. Ezért Jézus magához hívta a tanítványait, és így szólt hozzájuk:


verso 2

„Szánalmat érzek a sokaság iránt, mert már három napja velem vannak, és nincs mit enniük.


verso 3

Ha éhesen küldöm őket haza, még összeesnek az úton, hiszen némelyek közülük messziről jöttek.”


verso 4

A tanítványai azonban így válaszoltak neki: „Honnan fog bárki is ezen a félreeső helyen elegendő kenyeret szerezni, hogy jóllakassa ezeket az embereket?”


verso 5

Erre megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Ők ezt mondták: „Hét.”


verso 6

Ekkor arra utasította a sokaságot, hogy telepedjenek le a földre. Majd vette a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta azokat a tanítványainak, hogy tegyék eléjük, ők pedig a sokaság elé tették.


verso 7

Volt néhány kisebb haluk is, és miután megáldotta ezeket, azt mondta nekik, hogy ezeket is tegyék eléjük.


verso 8

Így hát ettek, és jóllaktak, a maradékot pedig összeszedték, és hét nagy kosár telt meg.


verso 9

Mintegy 4000-en voltak ott. Aztán elküldte őket.


verso 10

Azonnal csónakba szállt a tanítványaival, és Dalmanuta vidékére jutott.


verso 11

A farizeusok itt odajöttek hozzá, és vitatkozni kezdtek vele, égből való jelt követelve tőle, hogy próbára tegyék.


verso 12

Így hát mélyet sóhajtott, és ezt mondta: „Miért akar jelt ez a nemzedék? Biztosak lehettek benne, hogy nem kap jelet ez a nemzedék.”


verso 13

Azzal otthagyta őket, ismét csónakba szállt, és elment a túlsó partra.


verso 14

Ám elfelejtettek kenyeret vinni magukkal, és csupán egyetlen kenyér volt náluk a csónakban.


verso 15

Ő pedig félreérthetetlenül így figyelmeztette őket: „Tartsátok nyitva a szemeteket; óvakodjatok a farizeusok kovászától és Heródes kovászától!”


verso 16

Így hát beszélgetni kezdtek egymással arról, hogy nincs kenyerük.


verso 17

Észrevéve ezt, így szólt hozzájuk: „Miért beszélgettek arról, hogy nincs kenyeretek? Még mindig nem fogjátok fel, és nem értitek? Továbbra sem fogadja be a szívetek?


verso 18

»Van szemetek, és mégsem láttok; van fületek, és mégsem hallotok?« Hát nem emlékeztek,


verso 19

hogy amikor megtörtem az öt kenyeret az 5000-nek, hány kosarat szedtetek tele maradékkal?” Ezt mondták neki: „Tizenkettőt.”


verso 20

„Amikor megtörtem a hét kenyeret a 4000-nek, hány nagy kosarat szedtetek tele maradékkal?” Ezt mondták neki: „Hetet.”


verso 21

Erre így szólt hozzájuk: „Még mindig nem értitek, miről van szó?”


verso 22

Azután megérkeztek Betsaidába. Itt odavittek hozzá egy vakot, és könyörögtek, hogy érintse meg.


verso 23

Ő pedig kézen fogta a vakot, és kivezette a falun kívülre. Miután a szemére köpött, rátette a kezét, és megkérdezte tőle: „Látsz valamit?”


verso 24

A férfi feltekintett, és ezt mondta: „Embereket látok, de úgy néznek ki, mintha fák lennének, melyek járkálnak.”


verso 25

Akkor ismét rátette a kezét a férfi szemére, és az tisztán látott. Rendbe jött a látása, és mindent jól látott.


verso 26

Így aztán hazaküldte, de ezt mondta: „Ne menj be a faluba!”


verso 27

Jézus és a tanítványai pedig elindultak Cezárea Filippi falvaiba, és útközben kérdezgetni kezdte a tanítványaitól: „Kinek mondanak engem az emberek?”


verso 28

Ők ezt mondták neki: „Keresztelő Jánosnak, mások meg Illésnek, megint mások a próféták egyikének.”


verso 29

Erre megkérdezte őket: „És szerintetek ki vagyok?” Péter így válaszolt neki: „Te vagy a Krisztus.”


verso 30

Erre ő szigorúan megparancsolta nekik, hogy senkinek se beszéljenek őróla.


verso 31

Azt is magyarázni kezdte nekik, hogy az Emberfiának sok szenvedést kell átélnie, és el kell hogy vessék a vének, a magas rangú papok és az írástudók, és meg kell hogy öljék, és három nappal később fel kell támadnia.


verso 32

Jézus teljesen nyíltan beszélt nekik erről. Péter azonban félrevonta, és rászólt.


verso 33

Ekkor Jézus megfordult, a tanítványaira tekintett, és rendreutasította Pétert, ezt mondva: „Távozz tőlem, Sátán! Mert nem úgy gondolkodsz, ahogy Isten, hanem úgy, ahogy az emberek.”


verso 34

Ekkor magához hívta a sokaságot meg a tanítványait, és ezt mondta nekik: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a kínoszlopát, és állandóan kövessen engem.


verso 35

Mert aki meg akarja menteni az életét, el fogja veszíteni azt, aki azonban elveszíti az életét énértem és a jó hírért, meg fogja menteni azt.


verso 36

Hiszen mi haszna lesz abból az embernek, ha az egész világot megnyeri, de az életét elveszti?


verso 37

Csakugyan, mit adna az ember cserébe az életéért?


verso 38

Mert aki szégyell engem és a szavaimat ebben a házasságtörő és bűnös nemzedékben, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor megérkezik Atyjának dicsőségében a szent angyalokkal.”

Capítulos:


Libros