A korintusziaknak írt második levél

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 …   ⇤ ← 1 → ⇥

verso 1

Pál, aki Isten akaratából Krisztus Jézus apostola lett, és Timóteusz testvérünk Isten Korintuszban levő gyülekezetének, és azoknak a szenteknek is, akik egész Akhájában vannak:

verso 2

Ki nem érdemelt kedvesség és béke legyen veletek Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól!

verso 3

Legyen magasztalva Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak Istene és Atyja, a gyengéd és irgalmas Atya, az az Isten, aki minden helyzetben vigaszt nyújt!

verso 4

Ő megvigasztal minket, bármilyen próbát éljünk is át, hogy azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket, mi is meg tudjuk vigasztalni azokat, akik valamilyen próbát élnek át.

verso 5

Sokat szenvedünk Krisztusért, de sok vigaszra is lelünk Krisztus által.

verso 6

Ha tehát próbákat élünk át, az azért van, hogy megvigasztalódjatok és megmeneküljetek. És ha vigasztalnak bennünket, az azért van, hogy megvigasztalódjatok, és így könnyebben el tudjátok viselni azokat a szenvedéseket, amelyeket mi is átélünk.

verso 7

Maradéktalanul bízunk bennetek, mert tudjuk, hogy mivel ugyanolyan szenvedéseket éltek át, mint mi, ugyanolyan vigaszban is lesz részetek, mint nekünk.

verso 8

Mert szeretnénk, ha tudnátok, testvérek, hogy milyen nyomorúságot éltünk át Ázsia tartományban. Rendkívüli nyomás nehezedett ránk, mely erőnkön felüli volt, és abban sem voltunk biztosak, hogy életben maradunk.

verso 9

Igen, úgy éreztük, mintha halálra ítéltek volna minket. Ez azért volt, hogy ne saját magunkban bízzunk, hanem Istenben, aki feltámasztja a halottakat.

verso 10

Megmentette az életünket ebben az életveszélyes helyzetben, és bízunk benne, hogy ezt máskor is meg fogja tenni.

verso 11

Ti is tudtok segíteni nekünk, ha imádkoztok értünk. Ha sokan imádkoznak értünk, Isten meg fogja hallgatni az imájukat, és segít nekünk, ami miatt sokan hálát fognak adni.

verso 12

Mert ezzel dicsekszünk: Tiszta lelkiismerettel mondhatjuk, hogy amiként Isten tanított minket, erkölcsösen és őszintén viselkedünk a világban, és főleg veletek. Nem emberi bölcsességre, hanem Isten ki nem érdemelt kedvességére támaszkodunk.

verso 13

Mert csak olyasmiről írunk nektek, amiket könnyű elolvasni és megérteni, és remélem, hogy továbbra is teljesen megértitek ezeket,

verso 14

mint ahogy néhányan meg is értettétek, hogy dicsekedhettek velünk, mint ahogy majd mi is fogunk veletek Jézusnak, a mi Urunknak a napján.

verso 15

Ezzel a tudattal szerettem volna először hozzátok elmenni, hogy másodszor is örülhessetek,

verso 16

mert meg akartalak látogatni titeket útban Makedóniába és Makedóniából visszafelé is, hogy majd tőletek mehessek Júdeába.

verso 17

Nos, amikor ezt szerettem volna, talán könnyelmű voltam? Vagy talán én is úgy tervezek, ahogy az emberek, hogy azt mondom, „igen, igen”, aztán meg „nem, nem” lesz belőle?

verso 18

De ahogy bízni lehet Istenben, úgy biztos az is, hogy ha azt mondjuk nektek, hogy „igen”, nem lesz belőle „nem”.

verso 19

Mert az Isten Fia, Jézus Krisztus, akiről prédikáltunk köztetek, mármint én és Szilvánusz meg Timóteusz, nem lett „igen” és mégis „nem”, hanem az „igen” „igen” lett az ő esetében.

verso 20

Mert bármennyi ígérete van is Istennek, ezek őáltala lettek „igenné”. Így tehát az „áment” is általa mondjuk Istennek, amivel dicsőítjük őt.

verso 21

De Isten az, aki garantálja, hogy ti is, és mi is Krisztushoz tartozunk, és ő az, aki felkent bennünket.

verso 22

A pecsétjét is ránk tette, és a szívünkbe adta a zálogát mindannak, ami a jövőben történik, vagyis a szellemet.

verso 23

Isten a tanúm, hogy azért nem mentem még el Korintuszba, hogy kíméljelek benneteket.

verso 24

Nem akarunk uralkodni a hiteteken, hanem a munkatársaitok vagyunk, hogy örömet szerezzünk nektek, mert szilárdan álltok a hiteteknek köszönhetően.

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13