A korintusziaknak írt második levél

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 …   ⇤ ← 4 → ⇥

verso 1

Így hát nem adjuk fel, hiszen azért szolgálhatunk, mert Isten irgalmas volt velünk.

verso 2

Inkább hátat fordítunk a szégyellni való, alattomos dolgoknak, nem csapunk be másokat, és Isten szavát sem hamisítjuk meg. Mivel ismertté tesszük az igazságot, Isten előtt ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének.

verso 3

Ha leplezett a jó hír, melyet hirdetünk, azok között leplezett, akik elpusztulnak,

verso 4

akik között ennek a világrendszernek az istene megvakította a nem hívők elméjét, hogy ne lássák annak a dicsőséges jó hírnek a fényét, amely Krisztusról szól, aki teljesen olyan, mint Isten.

verso 5

Mert nem magunkról prédikálunk, hanem Jézus Krisztusról, aki az Urunk, magunkról pedig azt hirdetjük, hogy a szolgáitok vagyunk Jézusért.

verso 6

Mert Isten az, aki ezt mondta: „Ragyogjon elő a világosság a sötétségből”, hogy megvilágosítsa a szívünket Isten dicsőséges ismeretének a fénye, amely visszatükröződik Krisztus arcán.

verso 7

Ez a kincsünk azonban cserépedényekben van, hogy egyértelmű legyen, hogy a szokásosnál nagyobb erő Istentől származik, és nem tőlünk.

verso 8

Minden téren szorult helyzetben vagyunk, de nem annyira, hogy ne tudnánk mozdulni. Tanácstalanok vagyunk, de van kiút.

verso 9

Üldöznek minket, de nem vagyunk cserben hagyva. Leterítenek bennünket, de nem pusztítanak el.

verso 10

Mindig halálos veszélyt kell elviselnünk a testünkben, ahogy Jézusnak, hogy olyan legyen az életünk a testünkben, mint az övé.

verso 11

Mert mi, akik élünk, mindig halálos veszéllyel nézünk szembe Jézusért, hogy halandó testünkben olyan életet éljünk, mint ő.

verso 12

Bár halállal nézünk szembe, ez ahhoz járul hozzá, hogy ti élhettek.

verso 13

Meg van írva: „Volt hitem, ezért beszéltem.” Mivel ugyanilyen a hitünk, mi is beszélünk,

verso 14

tudva azt, hogy aki feltámasztotta Jézust, az Jézussal együtt minket is fel fog támasztani, és veletek együtt elé fog vinni.

verso 15

Mert mindez értetek van, hogy a már most is nagy ki nem érdemelt kedvesség még nagyobb legyen, mivel sokan adnak hálát Istennek, hozzájárulva a dicsőségéhez.

verso 16

Így tehát nem adjuk fel. Még ha a külsőnk sorvad is, a belsőnk napról napra megújul.

verso 17

Mert noha a nyomorúság pillanatnyi és könnyű, olyan dicsőséget szerez nekünk, amely egyre jobban felülmúl mindent, és örök.

verso 18

Eközben nem a láthatókon tartjuk a szemünket, hanem a láthatatlanokon. Mert a láthatók ideiglenesek, a láthatatlanok ellenben örökké tartanak.

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13