capítulo 1
Jakabtól, Isten és az Úr Jézus Krisztus rabszolgájától a szétszórtan levő 12 törzsnek:
Üdvözlet!
Teljes örömnek tekintsétek, testvéreim, ha különféle próbákkal kerültök szembe,
hiszen tudjátok azt, hogy a hitetek próbája kitartást eredményez.
A kitartás pedig hadd érje el a célját, hogy teljesek és minden tekintetben épek legyetek, és semminek se legyetek híján.
Ha tehát valamelyikőtöknek bölcsességre van szüksége, kitartóan kérje azt Istentől – mert ő nagylelkűen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek –, és megadatik neki.
De hittel kérje kitartóan, egyáltalán nem kételkedve, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tengernek szél űzte és ide-oda hajtott hulláma.
Az ilyen ember bizony ne számítson arra, hogy bármit is kap majd Jehovától;
határozatlan ember ő, minden tettében ingatag.
Az alacsony sorú testvér pedig örüljön a felmagasztalásának,
és a gazdag a megaláztatásának, mert ő, mint a mező virága, el fog múlni.
Mert ahogy felkel a nap, tikkasztó hőséget árasztva kiszárítja a növényt, és lehull annak virága, szépsége pedig elvész, úgy a gazdag ember is el fog hervadni, miközben céljai megvalósítására törekszik.
Boldog az az ember, aki kitartással tűri a próbát, mert miután elnyeri Isten tetszését, megkapja az élet koronáját, amelyet Jehova azoknak ígért, akik nem szűnnek meg szeretni őt.
Senki ne mondja, amikor próba alatt áll: „Isten tesz próbára.” Rossz dolgokkal ugyanis nem lehet próbára tenni Istent, és ő maga sem tesz ilyesmikkel próbára senkit.
Hanem mindenki úgy van próbára téve, hogy a saját kívánsága vonzza és csábítja.
Mikor aztán a kívánság megfogant, bűnt szül, a bűn pedig, mikor elkövetik, halált hoz világra.
Ne vezessenek félre titeket, szeretett testvéreim!
Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, az égi világosság Atyjától jön alá, aki nem változik, mint az elmozduló árnyék.
Az volt az akarata, hogy világra hozzon minket az igazság szava által, hogy valamiféle első termése legyünk a teremtményeinek.
Tudjátok meg ezt, szeretett testvéreim: Legyen mindenki gyors a hallásra, lassú a szólásra, lassú a haragra,
mert ember haragja nem szolgálja Isten igazságosságát.
Ezért szabaduljatok meg minden szennytől és a rosszaság minden nyomától, és fogadjátok szelíden, amikor Isten belétek plántálja a szót, amely képes megmenteni titeket.
De engedelmeskedjetek is a szónak, ne csupán hallgassátok azt, hamis érveléssel ámítva magatokat.
Mert ha valaki hallgatja a szót, de nem engedelmeskedik neki, az hasonló az olyan emberhez, aki a saját arcát nézi a tükörben.
Ugyanis megnézi magát, aztán elmegy, és máris elfelejti, milyen ember is ő.
De aki beletekint a tökéletes törvénybe, mely szabaddá tesz, és megmarad annál, az nem feledékeny hallgatója a szónak, hanem engedelmeskedik annak, és boldog lesz, mivel cselekszi azt.
Ha valaki úgy gondolja, hogy Istent imádja, de nem tartja féken a nyelvét, az ámítja a saját szívét, és hiábavaló az imádata.
Istenünk és Atyánk álláspontja szerint a tiszta és beszennyezetlen imádati forma ez: gondot viselni az árvákra és az özvegyekre nyomorúságukban, és szennyfolt nélkül megőrizni magunkat a világtól.