⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

Példabeszédek

capítulo 1


Capítulos:


verso 1

Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának a példabeszédei.


verso 2

Azért íródtak, hogy az ember bölccsé váljon, és megszívlelje a fegyelmezést;
megértse a bölcs mondásokat;


verso 3

elfogadja a fegyelmezést, melyből éleslátás,
igazságosság, jó ítélőképesség és becsületesség származik;


verso 4

a tapasztalatlanokat eszessé tegye;
a fiatalnak pedig ismeretet adjon, és fejlessze a gondolkodóképességét.


verso 5

A bölcs figyel, és gyarapítja tudását.

Az értelmes ember megfogadja a bölcs útmutatást,


verso 6

hogy megértse a példabeszédet, a fejtörőt,
a bölcsek szavait és rejtvényeit.


verso 7

Az ismeret azzal kezdődik, hogy mélységesen tiszteljük Jehovát.
Csak a bolondok vetik meg a bölcsességet és a fegyelmezést.


verso 8

Fiam, hallgass apád fegyelmezésére,
és ne vesd el, amire anyád tanított.


verso 9

Szép koszorú ez a fejedre,
és szép nyaklánc a nyakadba.


verso 10

Fiam, ha a bűnösök megpróbálnak rosszra csábítani, ne engedj nekik!


verso 11

Talán ezt mondják: „Gyere velünk!
Álljunk lesben, hogy vért ontsunk!
Elrejtőzünk, és várjuk az ártatlan áldozatokat.


verso 12

Elnyeljük őket elevenen, mint a sír,
mindenestől, mint a verembe szállókat.


verso 13

Szerezzük meg minden értékes kincsüket!
Megtöltjük házunkat zsákmánnyal.


verso 14

Társulj velünk,
és majd mindannyian egyenlően osztozunk a zsákmányból.”


verso 15

Fiam, ne kövesd őket!

Ne lépj az ösvényükre,


verso 16

mert futnak, hogy gonosz dolgokat tegyenek,
és sietnek, hogy vért ontsanak.


verso 17

Teljesen hiábavaló, ha a madár szeme láttára feszítik ki a hálót,


verso 18

ezért lesben állnak, hogy vért ontsanak,
elrejtőznek, hogy elvegyék mások életét.


verso 19

Ilyen úton járnak azok, akik tisztességtelen haszonra akarnak szert tenni.
Ez a haszon az életükbe fog kerülni.


verso 20

Az igazi bölcsesség az utcán kiált,
a köztereken hallatja hangját.


verso 21

A forgalmas utcasarkokon kiált.
Így szól a városkapuk bejáratánál:


verso 22

„Meddig akartok még tapasztalatlanok lenni, ti tapasztalatlanok?
Meddig találtok örömet a gúnyolódásban, ti gúnyolódók?
És meddig gyűlölitek a tudást, ti ostobák?


verso 23

Hallgassatok a feddésemre!

Akkor kiárasztom rátok szellememet,
és megismertetem veletek szavaimat.


verso 24

Kiáltottam nektek, de folyton elutasítottatok,
kinyújtottam karomat, de senki sem figyelt.


verso 25

Semmibe vettétek tanácsaimat,
és nem fogadtátok meg feddésemet.


verso 26

Ezért én is nevetek majd, amikor szerencsétlenség ér titeket.

Csúfolódni fogok, amikor eljön, amitől rettegtek,


verso 27

amikor a viharhoz hasonlóan eljön, amitől rettegtek,
és mint viharos szél sújt le rátok a szerencsétlenség,
amikor nyomorúság és bajok jönnek rátok.


verso 28

Akkor majd folyton hívnak engem, de én nem válaszolok,
buzgón keresnek engem, de nem találnak,


verso 29

mert gyűlölték az ismeretet,
és nem voltak hajlandóak mélységesen tisztelni Jehovát.


verso 30

Nem fogadták meg tanácsomat,
megvetették minden feddésemet.


verso 31

Ezért viselni fogják tetteik következményeit,
és megcsömörlenek attól, amit kiterveltek.


verso 32

Mert a tapasztalatlanokat a makacsságuk öli meg,
és az ostobákat az önteltségük pusztítja el.


verso 33

De aki hallgat rám, biztonságban lakik majd,
és nyugalma lesz, nem retteg a bajtól.”

Capítulos:


Libros