⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

Példabeszédek

capítulo 26


Capítulos:


verso 1

Mint hó a nyárhoz és eső az aratáshoz,
úgy nem illik az ostobához, hogy tisztelet övezze.


verso 2

Ahogy okkal menekül a madár és repül el a fecske,
úgy az átok sem jön ok nélkül.


verso 3

Az ostor a lónak való, a zabla a szamárnak,
a bot pedig az ostoba hátának.


verso 4

Ne felelj az ostobának az ő butasága szerint,
nehogy egy szintre kerülj vele.


verso 5

Felelj csak az ostobának az ő butasága szerint,
nehogy azt gondolja magáról, hogy bölcs.


verso 6

Mint aki megnyomorítja lábát, és kárt okoz magának,
olyan az, aki ostobára bíz valamit.


verso 7

Mint a sánta rossz lába,
olyan a példabeszéd az ostoba szájában.


verso 8

Mint belekötni a követ a parittyába,
olyan dicsőséget adni az ostobának.


verso 9

Mint a töviskóró, mely a részeg ember kezébe kerül,
olyan a példabeszéd az ostoba szájában.


verso 10

Mint az íjász, aki találomra lő és sebez meg másokat,
olyan az, aki felfogadja az ostobát vagy az épp arra járót.


verso 11

Ahogy a kutya visszatér a hányásához,
úgy az ostoba is megismétli a butaságát.


verso 12

Láttál már olyan embert, aki bölcsnek gondolja magát?
Több reményt lehet fűzni az ostobához, mint hozzá.


verso 13

Azt mondja a lusta: „Fiatal oroszlán van az úton,
oroszlán van a köztéren!”


verso 14

Az ajtó forog a sarkán,
a lusta meg az ágyában.


verso 15

A lusta belenyúl a tálba,
de túl fáradt ahhoz, hogy a szájához emelje a kezét.


verso 16

Azt gondolja a lusta, hogy bölcsebb,
mint hét olyan ember, aki értelmes választ ad.


verso 17

Mint aki fülön ragad egy kutyát,
olyan az, aki meghall egy veszekedést, mikor arra jár, és dühbe gurul, pedig nincs is hozzá köze.


verso 18

Mint az őrült, aki tüzes dárdát hajít, nyilat és halált lő,


verso 19

olyan az, aki becsapja embertársát, és azt mondja: „Csak vicceltem!”


verso 20

Ahol nincs fa, kialszik a tűz,
és ahol nincs rágalmazó, elcsitul a veszekedés.


verso 21

Mint faszén a parazsat és fa a tüzet,
úgy szítja a vitát a veszekedős ember.


verso 22

A rágalmazó szavai finom falatok,
lenyelik őket, és egyenesen a gyomorba kerülnek.


verso 23

Mint ezüstmáz a cserépdarabon,
olyan a gonosz szívből fakadó gyengéd szó.


verso 24

Aki gyűlöl másokat, leplezi ezt az ajkaival,
belül azonban rosszat forral.


verso 25

Noha kedvesen szól, ne higgy neki,
mert hét utálatosság van a szívében.


verso 26

Bár cselesen leplezi a gyűlöletét,
gonoszsága kitudódik a gyülekezetben.


verso 27

Aki vermet ás, beleesik abba,
és aki elhengeríti a követ, arra visszagurul.


verso 28

A hazug nyelv gyűlöli azt, akit összetör,
és a hízelgő száj bukást okoz.

Capítulos:


Libros