⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Példabeszédek

chapter 26


Chapters:


verse #1

Mint hó a nyárhoz és eső az aratáshoz,
úgy nem illik az ostobához, hogy tisztelet övezze.


verse #2

Ahogy okkal menekül a madár és repül el a fecske,
úgy az átok sem jön ok nélkül.


verse #3

Az ostor a lónak való, a zabla a szamárnak,
a bot pedig az ostoba hátának.


verse #4

Ne felelj az ostobának az ő butasága szerint,
nehogy egy szintre kerülj vele.


verse #5

Felelj csak az ostobának az ő butasága szerint,
nehogy azt gondolja magáról, hogy bölcs.


verse #6

Mint aki megnyomorítja lábát, és kárt okoz magának,
olyan az, aki ostobára bíz valamit.


verse #7

Mint a sánta rossz lába,
olyan a példabeszéd az ostoba szájában.


verse #8

Mint belekötni a követ a parittyába,
olyan dicsőséget adni az ostobának.


verse #9

Mint a töviskóró, mely a részeg ember kezébe kerül,
olyan a példabeszéd az ostoba szájában.


verse #10

Mint az íjász, aki találomra lő és sebez meg másokat,
olyan az, aki felfogadja az ostobát vagy az épp arra járót.


verse #11

Ahogy a kutya visszatér a hányásához,
úgy az ostoba is megismétli a butaságát.


verse #12

Láttál már olyan embert, aki bölcsnek gondolja magát?
Több reményt lehet fűzni az ostobához, mint hozzá.


verse #13

Azt mondja a lusta: „Fiatal oroszlán van az úton,
oroszlán van a köztéren!”


verse #14

Az ajtó forog a sarkán,
a lusta meg az ágyában.


verse #15

A lusta belenyúl a tálba,
de túl fáradt ahhoz, hogy a szájához emelje a kezét.


verse #16

Azt gondolja a lusta, hogy bölcsebb,
mint hét olyan ember, aki értelmes választ ad.


verse #17

Mint aki fülön ragad egy kutyát,
olyan az, aki meghall egy veszekedést, mikor arra jár, és dühbe gurul, pedig nincs is hozzá köze.


verse #18

Mint az őrült, aki tüzes dárdát hajít, nyilat és halált lő,


verse #19

olyan az, aki becsapja embertársát, és azt mondja: „Csak vicceltem!”


verse #20

Ahol nincs fa, kialszik a tűz,
és ahol nincs rágalmazó, elcsitul a veszekedés.


verse #21

Mint faszén a parazsat és fa a tüzet,
úgy szítja a vitát a veszekedős ember.


verse #22

A rágalmazó szavai finom falatok,
lenyelik őket, és egyenesen a gyomorba kerülnek.


verse #23

Mint ezüstmáz a cserépdarabon,
olyan a gonosz szívből fakadó gyengéd szó.


verse #24

Aki gyűlöl másokat, leplezi ezt az ajkaival,
belül azonban rosszat forral.


verse #25

Noha kedvesen szól, ne higgy neki,
mert hét utálatosság van a szívében.


verse #26

Bár cselesen leplezi a gyűlöletét,
gonoszsága kitudódik a gyülekezetben.


verse #27

Aki vermet ás, beleesik abba,
és aki elhengeríti a követ, arra visszagurul.


verse #28

A hazug nyelv gyűlöli azt, akit összetör,
és a hízelgő száj bukást okoz.

Chapters:


Books