⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Példabeszédek

chapter 1


Chapters:


verse #1

Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának a példabeszédei.


verse #2

Azért íródtak, hogy az ember bölccsé váljon, és megszívlelje a fegyelmezést;
megértse a bölcs mondásokat;


verse #3

elfogadja a fegyelmezést, melyből éleslátás,
igazságosság, jó ítélőképesség és becsületesség származik;


verse #4

a tapasztalatlanokat eszessé tegye;
a fiatalnak pedig ismeretet adjon, és fejlessze a gondolkodóképességét.


verse #5

A bölcs figyel, és gyarapítja tudását.

Az értelmes ember megfogadja a bölcs útmutatást,


verse #6

hogy megértse a példabeszédet, a fejtörőt,
a bölcsek szavait és rejtvényeit.


verse #7

Az ismeret azzal kezdődik, hogy mélységesen tiszteljük Jehovát.
Csak a bolondok vetik meg a bölcsességet és a fegyelmezést.


verse #8

Fiam, hallgass apád fegyelmezésére,
és ne vesd el, amire anyád tanított.


verse #9

Szép koszorú ez a fejedre,
és szép nyaklánc a nyakadba.


verse #10

Fiam, ha a bűnösök megpróbálnak rosszra csábítani, ne engedj nekik!


verse #11

Talán ezt mondják: „Gyere velünk!
Álljunk lesben, hogy vért ontsunk!
Elrejtőzünk, és várjuk az ártatlan áldozatokat.


verse #12

Elnyeljük őket elevenen, mint a sír,
mindenestől, mint a verembe szállókat.


verse #13

Szerezzük meg minden értékes kincsüket!
Megtöltjük házunkat zsákmánnyal.


verse #14

Társulj velünk,
és majd mindannyian egyenlően osztozunk a zsákmányból.”


verse #15

Fiam, ne kövesd őket!

Ne lépj az ösvényükre,


verse #16

mert futnak, hogy gonosz dolgokat tegyenek,
és sietnek, hogy vért ontsanak.


verse #17

Teljesen hiábavaló, ha a madár szeme láttára feszítik ki a hálót,


verse #18

ezért lesben állnak, hogy vért ontsanak,
elrejtőznek, hogy elvegyék mások életét.


verse #19

Ilyen úton járnak azok, akik tisztességtelen haszonra akarnak szert tenni.
Ez a haszon az életükbe fog kerülni.


verse #20

Az igazi bölcsesség az utcán kiált,
a köztereken hallatja hangját.


verse #21

A forgalmas utcasarkokon kiált.
Így szól a városkapuk bejáratánál:


verse #22

„Meddig akartok még tapasztalatlanok lenni, ti tapasztalatlanok?
Meddig találtok örömet a gúnyolódásban, ti gúnyolódók?
És meddig gyűlölitek a tudást, ti ostobák?


verse #23

Hallgassatok a feddésemre!

Akkor kiárasztom rátok szellememet,
és megismertetem veletek szavaimat.


verse #24

Kiáltottam nektek, de folyton elutasítottatok,
kinyújtottam karomat, de senki sem figyelt.


verse #25

Semmibe vettétek tanácsaimat,
és nem fogadtátok meg feddésemet.


verse #26

Ezért én is nevetek majd, amikor szerencsétlenség ér titeket.

Csúfolódni fogok, amikor eljön, amitől rettegtek,


verse #27

amikor a viharhoz hasonlóan eljön, amitől rettegtek,
és mint viharos szél sújt le rátok a szerencsétlenség,
amikor nyomorúság és bajok jönnek rátok.


verse #28

Akkor majd folyton hívnak engem, de én nem válaszolok,
buzgón keresnek engem, de nem találnak,


verse #29

mert gyűlölték az ismeretet,
és nem voltak hajlandóak mélységesen tisztelni Jehovát.


verse #30

Nem fogadták meg tanácsomat,
megvetették minden feddésemet.


verse #31

Ezért viselni fogják tetteik következményeit,
és megcsömörlenek attól, amit kiterveltek.


verse #32

Mert a tapasztalatlanokat a makacsságuk öli meg,
és az ostobákat az önteltségük pusztítja el.


verse #33

De aki hallgat rám, biztonságban lakik majd,
és nyugalma lesz, nem retteg a bajtól.”

Chapters:


Books