chapter 1
Ezek Jehova szavai, melyeket Jóelnek, Petuel fiának mondott:
„Halljátok ezt, vének,
és figyeljetek mind, akik ebben az országban laktok!
Történt-e ilyen a ti napjaitokban
vagy ősapáitok napjaiban?
Mondjátok el fiaitoknak,
fiaitok pedig a fiaiknak,
az ő fiaik meg a következő nemzedéknek!
Amit a pusztító sáska meghagyott, azt a rajban repülő sáskák ették meg;
amit a rajban repülő sáskák meghagytak, azt a szárnyatlan sáska ette meg;
és amit a szárnyatlan sáska meghagyott, azt a falánk sáska ette meg.
Ébredjetek fel, ti részegesek, és sírjatok!
Jajgassatok mind, ti borivók,
az édes bor miatt, hisz elvették szátoktól.
Mert egy nemzet jött fel földemre, hatalmas és megszámlálhatatlan.
Fogai oroszlánfogak, állkapcsai, mint az oroszláné.
Elpusztította szőlőtőmet, fügefámat tönkké tette.
Lecsupaszította és elhajította,
fehéren hagyta ágait.
Jajveszékelj, mint egy zsákruhát viselő szűz
a fiatalságának vőlegénye felett!
A gabonaáldozat és az italáldozat megszűnt Jehova házában;
a papok, Jehova szolgái keseregnek.
Letarolták a mezőt, gyászba borult a föld,
mert a gabonát elpusztították, nincs többé újbor, elapadt az olaj.
Kétségbeestek a földművesek, jajgatnak a vincellérek
a búza és az árpa miatt,
mert odalett a mező termése.
A szőlőtő elszáradt,
a fügefa elfonnyadt.
A gránátalmafa, a pálmafa és az almafa,
a mező minden fája kiszáradt.
Az ujjongást szégyen váltotta fel a nép körében.
Vegyetek fel zsákruhát, és gyászoljatok, ti papok!
Jajgassatok ti, akik az oltárnál szolgáltok!
Gyertek be, és töltsétek zsákruhában az éjszakát, Istenemnek szolgái!
Mert megszűnt a gabonaáldozat és az italáldozat Istenetek házában.
Hirdessetek böjtöt! Tartsatok ünnepi összejövetelt!
Gyűjtsétek össze a véneket, és az ország minden lakóját
Isteneteknek, Jehovának a házába, és kiáltsatok Jehovához segítségért!
Jaj a miatt a nap miatt!
Mert közel van Jehova napja,
és úgy jön el az, mint pusztítás a Mindenhatótól.
Hát nem tűnt el az étel a szemünk elől,
és a vigasság meg az öröm Istenünk házából?
A magvak összeszáradtak lapátjaik alatt.
A raktárakat feldúlták.
A magtárakat lerombolták, mert a gabona elszáradt.
Még a háziállatok is nyögnek!
Hogy kóborolnak a zavarodott marhacsordák, mert nincs legelőjük!
A juhnyájak is bűnhődnek.
Hozzád kiáltok, ó, Jehova,
mert tűz perzselte fel a pusztaság legelőit,
és láng emésztette meg a mező minden fáját.
Még a vadállatok is vágyakoznak utánad,
mert kiszáradtak a vízfolyamok,
és tűz perzselte fel a pusztaság legelőit.”