Mikeás

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 …   ⇤ ← 1 → ⇥

verso 1

Ez Jehova üzenete a móreseti Mikeáshoz, Jótámnak, Aháznak és Ezékiásnak, Júda királyainak napjaiban, melyet Szamáriáról és Jeruzsálemről kapott látomásban:

verso 2

„Halljátok, ti népek mind!
Figyelj, ó, föld, és minden, ami betölt téged!

Legyen a legfőbb Úr, Jehova a tanú ellenetek,
Jehova az ő szent templomából!

verso 3

Mert Jehova kivonul helyéről,
leszáll, és a föld magaslatain jár.

verso 4

A hegyek megolvadnak alatta,
a völgyek széthasadnak,
mint viasz a tűztől,
mint a meredek lejtőről lezúduló víz.

verso 5

Jákob lázadása miatt történik mindez,
Izrael házának bűnei miatt.
Ki a felelős Jákob lázadásáért?
Hát nem Szamária?
És ki a felelős Júda magaslataiért?
Hát nem Jeruzsálem?

verso 6

Én pedig Szamáriát mezőn heverő romhalmazzá teszem,
olyan hellyé, ahová szőlőskertet lehet ültetni.

A völgybe hajítom köveit,
és feltárom alapjait.

verso 7

Faragott bálványait mind darabokra törik,
a szolgáltatásaiért kapott összes ajándékát tűz emészti meg.
Minden bálványát elpusztítom.

Mert szajhálkodásért kapott bérből gyűjtögette azokat,
és szajhálkodásért járó bér lesznek azok újra.”

verso 8

Ezért siránkozom és jajgatok majd,
mezítláb és meztelenül járok.

Sírok majd, mint a sakálok,
és gyászolok, mint a struccok.

verso 9

Mert a sebe gyógyíthatatlan,
és egészen Júdáig kiterjedt az.
A csapás népem kapujáig, Jeruzsálemig hatott.

verso 10

„Gátban ne hirdessétek ki ezt,
és egyáltalán ne sírjatok!
Porban fetrengjetek Bét-Afrában.

verso 11

Meztelenül és szégyenkezve vonuljatok át, ó, Sáfir lakosai.
Caánán lakosai nem jöttek ki.
Bét-Écelben siránkozni fognak, és az megvonja tőletek támogatását.

verso 12

Mert Marót lakosai jót vártak,
de rossz szállt alá Jehovától Jeruzsálem kapujára.

verso 13

Kössétek a szekeret a lovakhoz, ó, Lákis lakosai!

A bűn kezdete voltál Sion lányának,
mert benned találtattak meg Izrael lázadásai.

verso 14

Ezért búcsúajándékokat fogsz adni Móreset-Gátnak.
Akzib házai becsapták Izrael királyait.

verso 15

Elhozom még rátok a hódítót, ó, Marésah lakosai.
Egészen Adullámig jut majd Izrael dicsősége.

verso 16

Kopaszítsd meg magadat, és nyírd le a hajad hőn szeretett gyermekeid miatt.

Tedd magad olyan kopasszá, mint egy sas,
mert száműzetésbe vitték őket tőled.”

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 7