⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

János jelenései

capítulo 1


Capítulos:


verso 1

Ezt a kinyilatkoztatást Isten adta Jézus Krisztusnak, hogy feltárja a rabszolgáinak azokat, amiknek rövidesen meg kell történniük. Jézus elküldte az angyalát, és általa jelekben bemutatta ezt a rabszolgájának, Jánosnak,


verso 2

aki aztán tanúskodott arról, amit Isten mondott, és amiről Jézus Krisztus tanúskodott, igen, mindarról, amit látott.


verso 3

Boldog, aki felolvassa és akik hallják e prófécia szavait, valamint akik megtartják a benne megírtakat, mert a meghatározott idő közel van.


verso 4

János írja ezt az Ázsia tartományban levő hét gyülekezetnek:

Ki nem érdemelt kedvesség és béke legyen veletek „attól, aki van, aki volt, és aki eljön”, a trónja előtt levő hét szellemtől


verso 5

és Jézus Krisztustól, aki „a hű tanú”, „az elsőszülött a halottak közül” és „a föld királyainak uralkodója”!

Aki szeret minket, és aki a saját vére által megszabadított bennünket a bűneinktől


verso 6

– és királyokká meg az ő Istenének és Atyjának a papjaivá tett minket –, igen, övé legyen a dicsőség és a hatalom örökké! Ámen.


verso 7

Nézzétek, eljön a felhőkkel, és minden szem meglátja őt, azok is, akik átszúrták, és a föld minden törzse veri magát bánatában miatta. Igen, ámen.


verso 8

„Én vagyok az alfa és az ómega – ezt mondja Jehova Isten –, aki van, aki volt, és aki eljön, a Mindenható.”


verso 9

Én, János, a testvéretek és Jézus követőjeként a társatok a nyomorúságban, a királyságban és a kitartásban, a Pátmosznak nevezett szigeten voltam, mert Istenről beszéltem és Jézusról tanúskodtam.


verso 10

A szellem hatása alatt az Úr napján találtam magam, és a hátam mögött egy trombitáéhoz hasonló erős hangot hallottam,


verso 11

amely így szólt: „Amit látsz, írd le egy tekercsbe, és küldd el a hét gyülekezetnek: Efézusba, Szmirnába, Pergamonba, Tiatirába, Szárdiszba, Filadelfiába és Laodiceába.”


verso 12

Megfordultam, hogy lássam, ki szól hozzám, és ahogy megfordultam, hét arany lámpatartót láttam,


verso 13

és a lámpatartók között emberfiához hasonló valakit, akin bokáig érő ruha volt, és a mellén aranyöv.


verso 14

A feje és a haja fehér volt, mint a fehér gyapjú, mint a hó, a szeme olyan volt, mint a tűzláng,


verso 15

a lába, mint a kemencében izzó finom réz, a hangja pedig, mint sok víz zúgása.


verso 16

Jobb kezében hét csillag volt, és a szájából éles, hosszú, kétélű kard jött ki, az arca pedig olyan volt, mint a verőfényes nap.


verso 17

Amikor megláttam, a lába elé estem, mint egy halott.

Ő pedig rám tette a jobb kezét, és ezt mondta: „Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó,


verso 18

és az élő. Meghaltam, de nézd, örökkön örökké élek, és nálam vannak a halál és a sír kulcsai.


verso 19

Írd le tehát, amiket láttál, amik most történnek, és amik ezek után fognak történni.


verso 20

A hét csillag, melyet a jobb kezemben láttál, és a hét arany lámpatartó szent titok, és a magyarázata ez: a hét csillag a hét gyülekezet angyalait jelenti, a hét lámpatartó pedig a hét gyülekezetet.

Capítulos:


Libros