capítulo 19
Amit ezután hallottam, olyan volt, mint egy nagy sokaság hangja az égben. Ezt mondták hangosan: „Dicsérjétek Jahot! A megmentés, a dicsőség és a hatalom a mi Istenünké,
mert ítéletei megbízhatóak és igazságosak. Ítéletet hajtott végre a nagy prostituálton, aki megrontotta a földet szexuális erkölcstelenségével. Megbosszulta rabszolgáinak a vérét, mely a prostituált kezéhez tapad.”
És nyomban ezt mondták másodszor is: „Dicsérjétek Jahot! És a város füstje felszáll örökkön örökké.”
A 24 vén és a négy élő teremtmény pedig leborult, és imádta Istent, aki a trónon ül, és ezt mondta: „Ámen! Dicsérjétek Jahot!”
Hang jött a trón felől is, és ezt mondta: „Dicsérjétek Istenünket, ti rabszolgái mind, akik mélységesen tisztelitek őt, kicsik és nagyok!”
És amit hallottam, olyan volt, mint egy nagy sokaság hangja, mint sok víz zúgása és mint hatalmas mennydörgések hangja. Ezt mondták: „Dicsérjétek Jahot, mert Jehova, a mi Istenünk, a Mindenható, uralkodni kezdett királyként!
Örüljünk és ujjongjunk, és adjunk neki dicsőséget, mert elérkezett a bárány menyegzője, és a felesége felkészült.
Igen, fényes, tiszta, finom lenvászonba öltözhetett, hiszen a finom lenvászon a szentek igazságos cselekedeteit jelenti.”
Majd így szól hozzám: „Írd meg: Boldogok, akiket meghívtak a bárány menyegzőjének a vacsorájára.” Ezt is mondja: „Ezek Isten igaz beszédei.”
Erre leborultam a lába előtt, hogy imádjam. Ő azonban ezt mondja nekem: „Vigyázz! Ne tedd! Csak rabszolgatársad vagyok neked és a testvéreidnek, akik ragaszkodnak a Jézus melletti tanúskodás munkájához. Istent imádd, mert a Jézusról szóló tanúskodás ihleti a prófétálást.”
Láttam, hogy megnyílt az ég, és ott volt egy fehér ló. A rajta ülőt pedig Hűnek és Igaznak nevezik, és ő igazságosan ítélkezik és folytat háborút.
Szeme tűzláng, fején pedig sok diadém. Egy név van felírva rá, melyet senki sem ismer, csak ő maga,
véres felsőruhában van, és így hívják: Isten Szava.
Az égben levő seregek is követték őt fehér lovakon, és fehér, tiszta, finom lenvászonba voltak öltözve.
A szájából éles, hosszú kard jön ki, hogy azzal sújtson le a nemzetekre, és vasvesszővel fogja terelni őket. Ő tapossa a mindenható Isten dühödt haragjának a szőlőprését is.
Felsőruhájára, igen, a combjánál egy név van felírva: Királyoknak királya és uraknak ura.
A napban is láttam egy angyalt állni, aki hangosan így kiáltott minden madárnak, mely az ég közepén repül: „Gyertek, gyűljetek egybe Isten nagy vacsorájára,
hogy egyétek a királyok húsát és a katonai parancsnokok húsát, az erős emberek húsát, a lovak húsát és a rajtuk ülőkét, és mindenkinek a húsát, szabadokét és rabszolgákét, kicsikét és nagyokét.”
És láttam, hogy a vadállat, a föld királyai és a seregeik egybegyűltek, hogy háborút viseljenek a lovon ülő és a serege ellen.
A vadállatot megfogták a hamis prófétával együtt, aki a jeleket tette a vadállat előtt, amelyekkel félrevezette azokat, akik viselik a vadállat jelét, és azokat, akik imádják a képmását. Mindkettőt élve a kénnel égő tüzes tóba dobták.
A többieket pedig a hosszú karddal ölték meg, mely a lovon ülő szájából jött ki, és minden madár jóllakott a húsukból.