⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Ezékiel
10. fejezet
1. vers
Amint figyeltem, láttam, hogy a kerubok feje fölött levő mennyezet fölött valami zafírkőféle látszik, és az egy trónhoz hasonlított.
2. vers
Majd Isten így szólt a lenvászonba öltözött férfihoz: „Menj be a forgó kerekek közé, a kerubok alá, és töltsd meg mindkét markodat izzó szénnel onnan a kerubok közül, és szórd a városra.” Erre az bement oda a szemem láttára.
3. vers
A kerubok a ház jobb oldalán álltak, amikor a férfi bement, és a felhő betöltötte a belső udvart.
4. vers
És Jehova dicsősége fölemelkedett a kerubokról, és a ház bejáratának küszöbéhez vonult, a ház pedig lassanként megtelt a felhővel, és az udvart betöltötte Jehova dicsőségének fényessége.
5. vers
És a kerubok szárnyainak hangja a külső udvarban is hallható volt. Olyan volt, mint a mindenható Istennek a hangja, amikor beszél.
6. vers
Majd Isten ezt parancsolta a lenvászonba öltözött férfinak: „Végy tüzet a forgó kerekek közül, onnan a kerubok közül.” Az bement, és megállt a kerék mellett.
7. vers
Az egyik kerub erre kinyújtotta a kezét a kerubok között égő tűz felé. Kivett valamennyi izzó szenet, és a lenvászonba öltözött férfi két markába tette, az pedig fogta, és kiment.
8. vers
A kerubok szárnyai alatt olyasmi volt, ami emberi kezekhez hasonlított.
9. vers
Miközben figyeltem, négy kereket láttam a kerubok mellett. Mindegyik kerub mellett volt egy kerék, és a kerekek úgy ragyogtak, mint a krizolitkő.
10. vers
Mindegyik kerék ugyanúgy nézett ki. Olyanok voltak, mintha kerék lett volna a kerékben.
11. vers
Amikor mozogtak, mind a négy irányba tudtak haladni, anélkül hogy elfordultak volna, mert amerre a kerub feje nézett, arra mentek. Nem fordultak el menet közben.
12. vers
Az egész testük, a hátuk, a kezük, a szárnyaik és a kerekek, mind a négyük kerekei tele voltak szemekkel körös-körül.
13. vers
Hallottam, hogy a kerekekhez így kiált egy hang: „Forgó kerekek!”
14. vers
Mindegyiknek négy arca volt. Az első arc kerubarc, a második emberarc, a harmadik oroszlánarc, a negyedik pedig sasarc volt.
15. vers
És fölemelkedtek a kerubok – ugyanezeket az élő teremtményeket láttam a Kébár folyónál –,
16. vers
és amikor a kerubok mozogtak, mellettük haladtak a kerekek is. Amikor pedig a kerubok fölemelték a szárnyaikat, hogy magasan a föld felett legyenek, a kerekek nem fordultak el mellettük, és nem mozdultak el mellőlük.
17. vers
Amikor ezek megálltak, azok is megálltak, és amikor ezek fölemelkedtek, azok is fölemelkedtek velük, mert az élő teremtményeken működő szellem rajtuk is működött.
18. vers
Jehova dicsősége aztán elvonult a ház bejáratának küszöbéről, és megállt a kerubok fölött.
19. vers
A kerubok erre fölemelték a szárnyaikat, és fölemelkedtek a földről a szemem láttára. A kerekek akkor is mellettük voltak, amikor a kerubok elmentek. Megálltak Jehova háza keleti kapujának a bejáratánál, és Izrael Istenének dicsősége fölöttük volt.
20. vers
Ezek voltak azok az élő teremtmények, amelyeket korábban Izrael Istene alatt láttam a Kébár folyónál, így fölismertem, hogy ezek kerubok.
21. vers
Mind a négynek négy arca és négy szárnya volt, a szárnyaik alatt pedig olyasmi volt, ami emberi kezekhez hasonlított.
22. vers
Az arcaik olyanok voltak, mint amilyeneket a Kébár folyónál láttam. Mindegyik kerub egyenesen haladt előre.
Könyvek
