19. fejezet
„Énekelj gyászdalt Izrael fejedelmeiről,
és ezt mondd:
»Mi volt anyád? Nőstény oroszlán az oroszlánok között.
Erős, fiatal oroszlánok között heverészett, és fölnevelte kölykeit.
Fölnevelte egyik kölykét, és az erős fiatal oroszlán lett.
Megtanulta, hogyan tépje szét a zsákmányt,
és még embereket is felfalt.
Hallottak róla a nemzetek, és megfogták vermükben,
majd horgokkal Egyiptom földjére vitték.
Az anyaállat várt, de végül látta, hogy nincs remény a visszatérésére.
Így hát fogta egy másik kölykét, és kiküldte őt mint erős fiatal oroszlánt.
Az is oroszlánok között járt-kelt, és erős fiatal oroszlán lett belőle.
Megtanulta, hogyan tépje szét a zsákmányt, és még embereket is felfalt.
Megerősített tornyaik között keresett zsákmányt, és városaikat feldúlta,
úgyhogy az elhagyatott országot betöltötte ordításának hangja.
Nemzetek jöttek ellene a környező tartományokból, hogy kivessék rá hálójukat,
és megfogták vermükben.
Horgokkal ketrecbe vetették, és elvitték Babilon királyához.
Ott bezárták őt, hogy ne hallatsszon többé a hangja Izrael hegyein.
Anyád olyan volt, mint egy szőlőtő a véredben, amelyet a vizek mellé ültettek.
Gyümölcsöt termett, és tele lett hajtásokkal a bőséges víztől.
Erős hajtásokat növesztett, uralkodói jogarnak valókat.
Magasra nőtt, és a többi fa fölé emelkedett,
kitűnt a magassága és dús lombja miatt.
Isten haragja miatt azonban gyökerestül kitépték, a földre vetették,
és gyümölcsét elszárította a keleti szél.
Erős hajtásait leszakították, elszáradtak, és tűz martaléka lettek.
Most a pusztába van ültetve,
víztelen, szomjazó földbe.
Tűz csapott ki hajtásaiból, és megemésztette a vesszőit meg a gyümölcsét,
és nem maradt rajta erős hajtás, uralkodásra való jogar.
Gyászdal ez, és gyászdal is lesz.«”
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48