Ezékiel

Fejezetek:

… 4 5 6 7 8 …   ⇤ ← 6 → ⇥

1. vers

Jehova ismét szólt hozzám:

2. vers

„Embernek fia! Fordítsd arcodat Izrael hegyei felé, és prófétálj ellenük.

3. vers

Ezt mondd: »Ó, Izrael hegyei! Halljátok meg a legfőbb Úr, Jehova szavát: Így szól a legfőbb Úr, Jehova a hegyekhez, a dombokhoz, a folyókhoz és a völgyekhez: ’Nézzétek! Kardot hozok rátok, és megsemmisítem magaslataitokat.

4. vers

Oltáraitokat lerombolják, füstölőszertartóitokat széttörik, és odavetem halálra sebzettjeiteket a ti undorító bálványaitok elé.

5. vers

Izrael népének tetemeit undorító bálványaik elé vetem, és oltáraitok köré szórom csontjaitokat.

6. vers

Minden lakóhelyeteken romba dőlnek a városok, és a magaslatok le lesznek rombolva, és romokban hevernek majd. Oltáraitok is le lesznek rombolva, és széttörik őket, undorító bálványaitok megsemmisülnek, füstölőszertartóitokat kivágják, és kezetek művét elpusztítják.

7. vers

Elhullanak köztetek a halálra sebzettek, és megtudjátok, hogy én vagyok Jehova.

8. vers

De hagyom, hogy legyenek közületek olyanok, akik megmenekülnek a nemzetek kardjától, amikor szétszórattok az országokba.

9. vers

Akik megmenekülnek, azoknak eszükbe jutok majd a nemzetek között, ahova fogságba viszik őket. Rájönnek, hogy összetörtem hűtlen szívük miatt, amely elfordult tőlem, és szemeik miatt, amelyek undorító bálványaik után sóvárognak. Szégyellni fogják mindazokat a gonosz és utálatos dolgokat, amiket tettek, és undorodni fognak tőlük.

10. vers

Megtudják, hogy én vagyok Jehova, és hogy nem csupán fenyegetőztem azzal, hogy elhozom rájuk ezt a veszedelmet.’«

11. vers

Így szól a legfőbb Úr, Jehova: »Csapd össze a kezed, dobbants a lábaddal, és keseregj Izrael népének minden gonosz és utálatos tette miatt, mert kard, éhínség és járványos betegség által fognak elhullani.

12. vers

A távollevő a járvány miatt fog meghalni, a közellevő a kard által esik el, aki pedig megmenekül ezektől, és életben marad, az az éhínség miatt hal meg; és teljesen kitöltöm rajtuk dühömet.

13. vers

És megtudjátok, hogy én vagyok Jehova, amikor megöltjeik ott hevernek undorító bálványaik között, az oltáraik körül, minden magas dombon és minden hegytetőn, minden dús lombú fa alatt és a nagy fák ágai alatt, ahol jó illatú áldozatokat ajánlottak fel, hogy kiengeszteljék undorító bálványaikat.

14. vers

Kinyújtom kezemet ellenük, és elhagyatottá teszem a földet. Lakóhelyeik elhagyatottabbak lesznek, mint a Dibla melletti puszta. És megtudják, hogy én vagyok Jehova.«”

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48