⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Ezékiel

26. fejezet


Fejezetek:


1. vers

A 11. évben, a hónap első napján Jehova így szólt hozzám:


2. vers

„Embernek fia! Mivel Tírusz azt mondta Jeruzsálemre: »Haha! Összetört a népek kapuja! Most, hogy lerombolták, már minden hozzám áramlik, és meggazdagszom!«,


3. vers

ezért így szól a legfőbb Úr, Jehova: »Én ellened vagyok, ó, Tírusz, és fölhozok ellened sok nemzetet, miként a tenger hullámokat vet.


4. vers

Ledöntik Tírusz falait, lerombolják tornyait, én pedig levakarom róla a port, és fénylő, kopár sziklává teszem.


5. vers

Vonóhálók szárítóhelye lesz a tenger közepén.«

»Bizony én szóltam – ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése –, és prédául lesz a nemzeteknek.


6. vers

Vidéki települései kard által pusztulnak el, és megtudják az emberek, hogy én vagyok Jehova.«


7. vers

Mert így szól a legfőbb Úr, Jehova: »Elhozom Tíruszra északról Babilon királyát, Nabukodonozort, a királyok királyát, lovakkal, harci szekerekkel, lovas katonákkal és egy sok katonából álló sereggel.


8. vers

Vidéki településeidet karddal pusztítja el, és ostromfalat meg ostromsáncot épít ellened, és egy pajzsokból álló falat emel ellened.


9. vers

Faltörő kosával összezúzza falaidat, és bárdjaival ledönti tornyaidat.


10. vers

Lovainak sokasága porral borít majd be. A lovas katonák és a szekerek kerekeinek hangjától megremegnek falaid, amikor bevonul kapuidon, miként megrohamoznak egy várost, melynek összezúzták falait.


11. vers

Lovainak patáival összetiporja minden utcádat. Embereidet karddal öli meg, és erős oszlopaid összedőlnek.


12. vers

Zsákmányul ejtik javaidat, és elrabolják áruidat, ledöntik falaidat, és lerombolják szép házaidat. Köveidet, famunkáidat és porodat a vízbe vetik.«


13. vers

»Megszüntetem éneklésed hangját, és hárfáid hangja sem hallatszik többé.


14. vers

Fénylő, kopár sziklává teszlek, és vonóhálók szárítóhelyévé leszel. Soha többé nem építenek újjá, mert én, Jehova szóltam« – ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése.


15. vers

Így szól a legfőbb Úr, Jehova Tíruszhoz: »Vajon nem fognak megremegni a szigetek bukásod hallatán, amikor nyögnek a haldoklók, amikor öldökölnek benned?


16. vers

A tenger fejedelmei mindnyájan leszállnak majd trónjukról, leteszik köntösüket, levetik hímzett ruháikat, és elfogja őket a remegés. A földön ülnek, folyamatosan remegnek, és ámulva merednek rád.


17. vers

Gyászdalt énekelnek fölötted, és így szólnak hozzád:
’Hogy elvesztél, te dicsőített város, akit egykor a tengerek népe lakott!

Te és a lakosaid hatalmasak voltatok a tengeren,
rettegéssel töltve el a föld minden lakóját!


18. vers

Megremegnek a szigetek bukásod napján,
és a tenger szigetei megrendülnek, amikor véged lesz.’«


19. vers

Így szól a legfőbb Úr, Jehova: »Amikor lerombollak, és a lakatlan városokhoz leszel hasonlóvá, amikor tajtékzó vizekkel árasztalak el, és hatalmas vizek borítanak el,


20. vers

akkor letaszítalak a verembe szállókkal együtt a hajdan élt emberekhez. A legmélyebben fekvő helyre telepítelek a verembe szállókkal együtt, mint a réges-rég lerombolt helyeket, hogy lakatlan légy. Majd felmagasztalom az élők földjét.


21. vers

Hirtelen rettegést hozok rád, és többé nem leszel. Keresnek majd téged, de soha többé nem találnak meg« – ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése.”

Fejezetek:


Könyvek